Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 19 (35. szám) - Dr. Gyimesi József (Fidesz) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - "Mikor tudhatjuk meg az igazságot Csernobilról?" címmel - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): - ELNÖK (Harrach Péter):
2305 milliárd forint azonnali beruházásra lenne szükség, hogy csak az őrzésvédelmi feladatokat teljesíteni tudjuk, nem beszélve az összes többi költségről. (11.00) Mi úgy gondoljuk, hogy az önkéntes, profi haderő bevezetése toborzás útján megvalósítható. Azt r eméljük, hogy az a toborzó kampány, ami az elmúlt esztendőben elindult a szerződéses katonák felvételére, mutatja, hogy van érdeklődés a katonai pálya iránt, mutatja, hogy a társadalom elfogadja a profi haderőt, és mutatja azt, hogy lehet egyfajta közös ig ényünk, persze természetesen, ha megvan a közös szándék, hogy a profi haderőt 2005 végére megvalósítsuk. Hitem szerint az ország biztonságát, valamennyiünk nyugalmát jobban szolgálná egy ilyen hadsereg, addig azonban még néhány kényszersorozási procedúrán nekünk is át kell esnünk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) Dr. Gyimesi József (Fidesz) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - "Mikor tudhatjuk meg az igazságot Csernobilról?" címmel ELNÖ K (Harrach Péter) : Tisztelt Országgyűlés! Az utolsó kérdést Gyimesi József, a Fidesz képviselője kívánja feltenni az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: "Mikor tudhatjuk meg az igazságot Csernobilról?" címmel. Gyimesi József képviselő úré s zó. DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! - távollétében is köszöntöm. Tisztelt Államtitkár Úr! 1986. április 26án, hajnalban robbanás történt a csernobili atomerőmű 4es blokkjában. A robbanás nyomá n radioaktív anyagok kerültek a légkörbe. A nukleáris katasztrófa egész Európát fenyegette, leginkább Magyarországot, az itt élő családok millióit. Csak a szerencsés légköri viszonyoknak köszönhető, hogy a radioaktív felhők nagy része, többsége elkerülte h azánkat. A szocialista országok vezetői mély hallgatásba burkolóztak, a magyar vezetők is betartották azt a megállapodást, amely szerint a szocialista tábor egyik országa sem közölhet semmit a másik ország ügyéről, annak hozzájárulása nélkül. Tudjuk, a dik tatúra vezetőinél ez az elkötelezettség mindig erősebb volt, mint a saját népükért vállalt felelősség, ezért hagyták, hogy május 1jén, amikor a radioaktivitás szintje a legmagasabb volt, nálunk is milliók vonuljanak fel köztereinken. Nem maradhatott el a nagy tavaszi seregszemle, a hangszóróknak bömbölniük kellett az aktuális jelmondatokat a megbonthatatlan szovjetmagyar barátságról, a szocializmus építésének útján elért sikerekről. A bűnös titkolózás és hallgatás miatt milliók élete és egészsége került k özvetlen veszélybe. Az akkori döntéshozók, akik közül többen még ma is aktív politikusai a Szocialista Pártnak és frakciónak - Kapolyi László, Medgyessy Péter nevét is említhetem , még ma is hallgatnak; a halálzónába küldött kamionosok, illetve az elhunyt ak hozzátartozói pedig évek óta járnak bíróságra. Kénytelen vagyok megkérdezni a miniszter asszonyt, hogy az MSZMP Központi Bizottságának egykori tagjaként, az Állami Ifjúsági Bizottság egykori elnökeként, a Minisztertanács egykori elnökhelyetteseként miér t hallgat. Politikusi és orvosi esküje (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) kötelezie arra, hogy számot adjon az akkori történésekről, a bűnös mulasztás okáról? (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : A kérdésre Kökény Mihály államtitkár úr válaszol. Öné a szó.
