Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KISS ATTILA (Fidesz):
2258 szociálpolitikára nagyságrendileg 260 milliárd forinttal több fordítódik, íg y a nemzeti össztermék 26,5 százalékát költjük erre a szférára. Ez a növekmény három részből áll, egyrészt új juttatások kerülnek bevezetésre, és erről Horn Gábor beszélt, csak nem számszerűsítette ezeket a dolgokat, ezért én megpróbálom majd néhány számma l is illusztrálni, hogy mi az a nagyságrend. Így az új juttatások: az egyhetes fizetett szabadság az újszülöttek édesapjának, a nagyszülői gyes, a tizenharmadik havi nyugdíj; másrészt az ellátások automatikus emeléséből, a nyugdíjak, nyugdíjminimumhoz kötö tt ellátások emeléséből; harmadrészt a kormányzati prioritások, családtámogatás, hozzátartozói nyugdíjak, szociális támogatásokból áll össze. Ezeknek a mértéke, ami nagyon jelentős: a nyugdíjak 8,4 százalékkal, az özvegyi nyugdíjak pedig 20ról 25 százalék ra nőnek, valamint a tizenharmadik havi nyugdíj fokozatosan bevezetésre kerül. Ennek a forrásigénye 184 milliárd forint. A szociális szolgáltatások önkormányzati normatívája 18 százalékkal, míg a pénzbeli ellátás önkormányzati normatívája 23 százalékkal nö vekszik. A tavalyihoz képest ez összesen 35 milliárd forintnyi növekményt jelent. A családtámogatásra fordított összeg adókedvezménnyel együtt 13,5 százalékkal, 366 milliárd forintról 416 milliárd forintra emelkedik. A forrásbővülés legnagyobb tétele az, a melyik mindenkihez eljut, a családi pótlék: ez 42 milliárdot tesz ki. A szociális válságkezelő programokra jövőre 35 százalékkal jut több, mint jutott idén. Reálértékben a lakosság lakástámogatására fordított összegek 19 százalékkal növekednek, és ezzel kí vánjuk azt támogatni, hogy minél szélesebb rétegek jussanak lakáshoz. Túlléptem már az ígért időt, ezért csak azzal az egy mondattal zárnám, hogy amit Csabainé Jutka elmondott a lakástámogatásokról, alátámasztja azt, amit mondtunk a kampányban, hogy minden jó kezdeményezést megtartunk, sőt, ahol van rá mód, továbbfejlesztjük. Ez a továbbfejlesztés azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetésben a kormány mintegy 140150 milliárd forintot kíván fordítani a lakásépítési célok támogatására. Nem azt mondom, hogy e z minden idők legjobb költségvetése, vannak benne feszültségpontok, ahogy beszélt róla pénzügyminiszter úr is, ahogy beszéltek a vezérszónokok is. Úgy gondolom, és komolyan gondolom azt, hogy közösen meg lehet találni azokat a módokat, amelyekkel az önkorm ányzatoknál, a rendőrségnél jelentkező feszültségek kijavíthatók, megoldhatók ezek a problémák, és közösen el tudjuk fogadni ezt a költségvetést. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik K iss Attila, a Fidesz képviselője. KISS ATTILA (Fidesz) : Elnök Úr! Miniszter Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Működik, mondhatnánk, jól működik a Kormányzati Kommunikációs Központ, hiszen a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló híradások arról t ájékoztatták az ártatlan, jóhiszemű polgárokat, hogy a jövő esztendőben hazánk felvirágzik. Az egyik cikk azt harsogta, hogy a minisztériumok közötti csatározások győztese az informatikai tárca lett, a másik az oktatásit nevezte meg, a harmadik pedig a kul turális tárcát hozta ki nyertesnek - csak néhány idézetet hoztam. Ezek után mi csak bízni tudunk abban, hogy a minisztériumok közötti szellemi kötélhúzásnak nem a magyar emberek lesznek a vesztesei. Hogy a nyertesei valójában kik lesznek, az majd kiderül. Egy biztos: a kulturális ágazat több tízezer dolgozója nem. Mindannyian tudjuk, hogy a közalkalmazotti szférán belül a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók a legalacsonyabb keresetűek. A lemaradás nemcsak a bérezésükben, de a művelődés egész területén jól megfigyelhető. Úgy tűnik, a szocializmus évtizedeinek maradványelvű kultúratámogatása nem múlt el nyomtalanul, a rendszer örököseinek is tekinthető szocialista vezetésű kabinet leporolta a régi könyveket, és tanulási céllal átnézte azokat. Első pillant ásra azt olvashatnánk ki a kulturális fejezetből, hogy jövőre több pénze lesz a területnek. Elég azonban az ágazati normatívát, a közművelődési normatívát megvizsgálnunk, és
