Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP):
2236 dolgozók megbecsülését, hiszen az egészségügyet az ott dolgozó emberek becsületessége, az orvosok és a szakasszisztensek tartották össze. Generális gondja van, tisztelt képviselő asszony, az egészségügynek. Úgy gondolom, ha generális változásokon nem megy keresztül az egészségügy, továbbra is konszolidálni kell. Visszatérő problémák, meg kell oldani e problémák gyökerét. Úgy gondolom, hogy illik erre emlékezni. Így örökölték meg kormányok egymás után, a '90et megelőző időszakról is, és még nem sikerült átü tő sikert elkönyvelni. Úgy gondolom, most sem lehet vége az 50 százalékos béremeléssel. Nem lehet! Nem lehet, mert úgy gondolom, hogy ha tisztességes munkát követelünk az egészségügyben dolgozóktól, márpedig az életünk, az egészségünk függ tőle, akkor meg kell őket becsülnünk. Az egész állapot, a paraszolvencia, sok egyéb más kérdés, amit negatívumként szoktuk emlegetni, mind az elmúlt ötven évben gyökerezik, a magyar egészségügy meg nem becsülésében, alacsony finanszírozottságában és a bérek alacsony voltá ban. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Kárpáti Zsuzsa asszony, az MSZP képviselője. KÁRPÁTI ZSUZSA (MSZP) : Köszönöm szépen. A vitában elhangzottakra szeretnék reagálni, és elsősorban a szakdolgozók szemszögéből szeretném megvilágítani az egészségügy problematikáját. Abban, azt gondolom, minden hozzászóló egyetértett, hogy az egészségügyben egy mély válsághelyzet alakult ki. Talán az nem hangzott el a parlamentben, az a retorika, hogy működésképtelenné vált az egé szségügy, az egészségügyi szakdolgozók hiányában lelhető fel; az, hogy az egészségügy működésképtelenné vált, vagy legalábbis határterületére érkezett, ennek köszönhető. Ezért a Medgyessykormánynak egy nagyon fontos felismerése és intézkedése volt, hogy e lsősorban a szakdolgozók vonatkozásában egy 50 százalékos bérfejlesztés szükséges. És igaz ugyan, hogy a minimálbér emelése megtörtént, de az összecsúszott bértáblákkal az egyes szakdolgozói rétegek munkaerőráfordítása és a tanulásba fektetett ideje nem v olt honorálva. Azt gondolom, hogy ez a költségvetés már nemcsak a politikai retorika szintjén beszél a szakdolgozókról, hanem a 2003. évi költségvetésben olyan tételek is megjelennek, amelyek az egészségügyben dolgozó szakdolgozók élethelyzetén és társadal mi elismertségén javítanak. Ilyen tételek szerepelnek benne, mint például az ápolók munkahelyi, társadalmi ösztöndíjának és a szakosító képzéseknek a támogatása, az egészségügyi szakképzések tankönyvfejlesztése, de mondhatnám, sorolhatnám tovább azt is, ho gy például a szakdolgozói kamarának a létrehozására, mint egy önigazgatási szakmai szervezet létrehozására is be van állítva a költségvetésbe tétel. Ez a különbség a Medgyessykormány és az előző kormányzat között (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) , hogy felismerte azt, hogy az egészségügyet a szakdolgozók viszik a vállukon. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Vojnik Mária asszony, az MSZP képviselője. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Asszony! Kétségbe vonta, hogy az ágazat a működőképessége határára érkezett. Azt gondolom, ha ez így van, akkor bizonyára nem igaz a 25 milliárd forintos adósság. Bizonyára nem igaz az sem, hogy a pályát gyakorlatilag elhagyták a szakdolgozók, és mintegy 1520 százalékos szakemberhiány van. Bizonyára az sem igaz, hogy az orvostanhallgatók száma az orvosegyetemeken megcsappant. De ha mindez igaz, akkor sajnos ez mind a válság indikátora. Ahog y az is igaz, hogy a megnövekedett gazdasági lehetőségekkel az előző kormány nem élt, mert az 5,1 százalékos GDParányról az egészségügyi közkiadásokat 4,9 százalékra sikerült arányaiban csökkenteni. Azt gondolom, azt is végig kellene gondolni, hogy a
