Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR (MSZP):
2183 És amiről beszélt, hogy 2 százalékpo nttal csökken a központi költségvetésben az önkormányzatok aránya, ez amellett történik, tisztelt képviselő úr, hogy ezenközben folyó kiadásként 50 százalékkal nőttek a közalkalmazotti bérek, aminek egyébként - ma már többször elhangzott - nincs meg a fede zete az önkormányzati költségvetésben, a normatív emelkedés települési önkormányzattól függően 507080 százalékát fedezi a béremelésnek. Ez azt jelenti, hogy az adók, illetve az egészségügyi és a nyugdíjjárulék szintén a központi büdzsét gazdagítja, ami a zt jelenti, hogy a normatívaemelés ellenére lesz olyan szférája az önkormányzati területnek, ahol a központi kormányzat nyereségesen jön ki a béremelés hatásait illetően. Tehát amit Göndör István mondott az aratásról és a vetésről: a központi kormányzat ar at, az önkormányzat fizet. (Taps az ellenzék soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Normál felszólalásra megadom a szót Gúr Nándornak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a szó. GÚR NÁNDOR (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Egy évvel ezelőtt azon gondolkodtam, hogy ugyan egyéves, kétéves vagy négyéves költségvetés lesze majd Magyarországon, de örömmel nyugtáztam május után, hogy nem valószínűsíthető, hanem biztosra vehető, hogy éves költségvetésrő l fogunk tárgyalni. Fontosnak tartom, mert valahol a demokráciának az alapjához tartozik az is, hogy ezekről a kérdésekről évente beszélhessünk, ezeket megvitathassuk, hogy az ellenzék jobbító szándékait is az asztalra tudja tenni. Keresem, kutatom ezeket a jobbító szándékokat - ma még keveset véltem felfedezni belőle. Azt hiszem, hogy egy kicsit talán abba az irányba is gondolkodni kellene, ami a költségvetésben megfogalmazottakhoz illeszkedik, és nemcsak akképpen kellene gondolkodni, ami a saját gondolkod ásunkhoz illeszthető a költségvetési beltartalom ismerete nélkül. Az a fajta, két évre szóló költségvetés, amit önök annak idején letettek az asztalra, látjuk, mit hozott az ország számára (Dr. Mátrai Márta: Gazdasági növekedést!) ; az a fajta, két évre szó ló adótörvény, járuléktörvény, amit mi tettünk le az asztalra, látható lesz, hogy mit fog hozni. (Derültség az ellenzék padsoraiban.) Úgy ítélem meg, hogy a kettő között a differencia ott van, hogy az önök által a korábbiakban beterjesztett és megvalósuló költségvetés ezt az országot elég lehetetlen helyzetbe hozta, és úgy gondolom, hogy az adó- és járuléktörvényről szóló módosítások sokasága, amit mi tettünk két évre vonatkozóan, az pedig az emberek számára hozammal, pozitív hozammal bírt. Az élet nyilván nem decemberben fejeződik be, és nem januárban kezdődik, hanem folytonosságot képvisel, ilyen értelemben minden olyan, ami akár a versenyképesség, akár a jóléti intézkedések tekintetében fogható meg, gyakorlatilag nemcsak a költségvetésen keresztül tapaszt alható. De azért, hogy lássuk, érezzük, csak néhány villantás erejéig szeretném jelezni önöknek, hogy ha eddig nem vették volna észre, akkor ebben a költségvetésben továbbra sem a jóléti intézkedéseknek a befagyasztásáról van szó, hanem olyanokról, mint pé ldául a családi pótlék plusz 20 százalékkal történő megemeléséről; olyanokról, mint a nagymamagyes, ami köztudottan a nyugdíj mellett igénybevehető gyesről szól, nem olyanról, mint amit önök korábban tettek, hogy vagy ez, vagy az; olyanról, ami olyan nyugd íjemeléssel párosul, ami az inflációsrátaértéket messze felülmúlja, tehát a nyugdíjaknak nemcsak a reálértékét őrzi meg, hanem annál többet ad; olyanról, ami megteremti a 13. havi nyugdíj bevezetésének az intézményrendszerét, elindítja ezeket a folyamatok at; lakástámogatási rendszert működtet, tehát sok minden, a jóléthez kapcsolódó intézkedést is foganatosít. Persze, emellett nagyon fontos az is, hogy a versenyképessége is meglegyen a gazdálkodó szervezeteknek és az országnak, hiszen ha ez nincs meg, akko r a jóléti intézkedéseket sem lehet érvényre juttatni. Tehát arra is törekedni kell, hogy a vállalkozások, a gazdálkodó szervezetek
