Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. MÁTRAI MÁRTA (Fidesz): - ELNÖK (Mandur László): - LENGYEL ZOLTÁN (Fidesz):
2181 Bármennyire is hangzatosak az ígéretek, az előttünk lévő anyag alapján nem értékelhető az önkormányzati többletforrások sorsa. Egyvalami biztosan megállapítható: számos esetben, mint például a községi feladatok, az üdülőhelyi f eladatok, hátrányos helyzetű tanulók, bejáró tanulók ellátása, társulási intézményi ellátás esetében egyetlen fillérrel sem emelkednek a normatívák 2002höz képest. Nagyon bőkezűnek látszik viszont a kommunális és sportfeladatok normatívájának látványos, 1 57 százalékra való megemelése. Képzeljék el, kedves képviselőtársaim, milyen Kánaán köszönt egy ezerfős településre, amikor bekasszírozza feladatainak ellátásához a kemény, mindösszesen 225 400 forintot! Az intézményi költségvetések esetében, különösen kis településeken - és ne feledjük, az ország lakosságának nagyobbik része aprófalvakban lakik - komoly gazdálkodási gondok adódhatnak. Előállhat az a helyzet, hogy a bevételi források átcsoportosítása ellenére finanszírozhatatlanná válik a költségvetés. A leg nagyobb gondot az jelenti majd, hogy az 50 százalék közalkalmazotti béremelést nem fedezik a normatívák. Ebben az esetben az eddig is deficittel küszködő intézmények hiánya tovább fog emelkedni. További költségemelkedést jelent az áfatörvény módosítása mia tti költségtöbblet, és mint tudjuk, az önkormányzatok jelentős része egyáltalán nem jogosult visszaigénylésre. És akkor még nem említettük az energiahordozók árának emelését. Bár Lendvai Ildikó képviselőtársunk itt a parlamentben tanította nekünk, lassan, szótagolva és ismételve, hogy nem lesz gázáremelés, mára már ő is és frakciótársai is büszkén hirdetik, hogy az emelés mértéke nem fogja elérni a 10 százalékot. Ez közérthetően azt jelenti, hogy az áremelkedés a tervezett infláció kétszeresét meghaladó les z. Nemcsak a háztartásokban, hanem az önkormányzatoknál és az önkormányzati intézményeknél is jelentős többletkiadásokra lehet majd számítani. A törvényjavaslatot nemcsak nagyon későn kaptuk meg, de egyes elemeiben a kidolgozatlanság jelei is nyomon követh etők. Az adóerőképesség számításának képlete nem egyértelmű, ezért jelenlegi formájában szinte lehetetlen meghatározni, hogy egyegy önkormányzat bevételei és a kiegészítő támogatás hogyan fog alakulni 2003ban. Mint immáron mintegy tíz éve gazdaságilag s tagnáló térség képviselője nehezen tudom értelmezni azt, hogy a kormány deklaráltan számol a helyiadóbevételek növekedésével. Ez példátlan, ez eddig soha nem alkalmazott gyakorlat! Ismét elővenném a kis kék füzetet, Medgyessy Péter "Egyetértésben a nemzet tel" című klasszikusának 13. oldalán az első bekezdés így szól: "Az életképes méretű településeken állami forrásból fedezzük az alapoktatás, az egészségügy és a szociális alapellátás költségeit. Bekapcsoljuk ezeket a településeket a közlekedés országos ren dszerébe. Támogatjuk az ivóvíz- és csatornahálózat, valamint a hulladékgyűjtés és kezelés kiépítését." Szomorúan kell megállapítanom, hogy környezetemben ezek szerint nincs életképes település. Egy másik megközelítés szerint: ez idáig még nem mentek csődb e az önkormányzatok. Az tapasztaltuk, hogy működőképességüket megőrizték, viszont az előző idézetben felsorolt támogatásokat mégsem kapták meg. Következésképpen, Medgyessy Péter kormánya ismét becsapta a választókat. Ha reálisan végigszámoljuk a kormány ál tal hangoztatott pluszbevételeket, hogy egy átlagos településen mit jelent az szja helyben maradó részének 5 százalékról 10 százalékra történő emelése, a súlyadó, hamar rá kell jönnünk, hogy a béremelésekkel járó kiadásoknak is csak egy részét tudja fedezn i. Helyi hatása a kistelepüléseken vagy már amúgy is hátrányos helyzetben lévő településeken elhanyagolható. Várhatóan meg fog emelkedni az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe kerülő önkormányzatok száma. A támogatásukra betervezett összeg nominálisan me gegyezik a 2002. évivel, ami természetesen reálértékcsökkenést jelent. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy sok önkormányzatnál a normatívaemelkedések nem fedezik a költségek
