Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László):
2143 Fontos emlékeztetnem a jelenlévőket arra, hogy az állami vagyonkezelés az elmúlt években megbukott - a sarki fűszeres erre azt mondaná, hogy csak vitt. Az állami tulajdonrészre jutó saját tőke a t eljes időszak alatt, vagyis '98 és 2001 között összességében 0,5 százalékkal növekedett. Képzeljék el, három év alatt 0,5 százalékkal! A főbb jövedelmezőségi és pénzügyi mutatók fokozatosan romlottak, az árbevételarányos jövedelmezőség 70 százalékkal csök kent. Ezt támasztja alá az is, hogy míg 2001ben az ÁPV Rt. kiadásának, illetve bevételének egyenlege mínusz 112 milliárd forint volt, 2002ben sem volt sokkal jobb a helyzet, a kiadások és bevételek egyenlege mínusz 11,2 milliárd forint volt. Az előző két éves, módosított költségvetés - mondhatnám, csak módosításokból álló költségvetés - 2001re állami vagyon utáni részesedésként még 36 milliárdot írt elő, 2002re 32 milliárdot. Oly mértékben romlott az állami vagyon utáni hozadék, hogy a 2003as költségvet és már csak 8 milliárdos célt tudott megfogalmazni. A privatizáció ésszerűen gyors lezárása után fennmaradt állami vagyon az állami feladatok színvonalas ellátását fogja szolgálni, de nem válhat a politikai hatalomgyakorlás eszközévé, nem válhat az államhá ztartási törvény kijátszásával alternatív költségvetési csatornává, nem válhat különféle politikai hatalmi törekvések anyagi alátámasztójává, és különösen nem válhat a párthívek jutalmazásának eszközévé. A 2003. évi költségvetés egyértelműsíti, hogy a korm ány az ÁPV Rt. kezelésében lévő vagyon kezelését nemzeti ügynek tekinti, azzal jó gazda gondosságával gazdálkodik, az ország nyilvánosságának folyamatosan elszámol, és mindezt állandó parlamenti ellenőrzés mellett kívánja folytatni. Fontos kimondani, hogy az állam gazdasági szerepvállalásának elsődleges eszköze a szabályozás, az adózási és támogatási rendszer. Ezért szükséges folytatni és befejezni a privatizációt, ami nem mond annak ellent, hogy indokolt néhány területen állami tulajdonú vállalkozói vagyon t fenntartani. A privatizáció előkészítése és lebonyolítása során a legfontosabb alapelvek a következők: a versenyeztetés, az átláthatóság, a tőkepiac fejlesztése, a kárpótlási kínálat biztosítása, illetve ezen folyamat lezárása. Az állami vagyont kezelő s zervezetek összetett feladatokat látnak el, melynek része az önkormányzatok számára lehetővé tett térítésmentes ingatlanátadás. Biztosítani kell a kincstári és vállalkozói vagyon közötti átjárhatóságot, meg kell oldani az állami vagyon teljes körű leltárát , és rendezni kell a '90. évi LXXIV. törvény hatálya alá tartozó üzletek sorsát is. Környezetvédelmi feltételeknek is eleget kell tenni az állam tulajdonosi felelősségéből adódóan, például a gyöngyösoroszi vagy a recski bányákkal kapcsolatban. Összefoglalv a: az állami vagyonnal való gazdálkodásnak elő kell segítenie a nemzet céljainak megvalósítását, ezért a kormány nem kíván indokolatlanul beavatkozni a piacgazdaság működésébe, sőt depolitizálni kívánja az állam gazdasági szerepvállalását. Ezért az Európai Unió versenypolitikájának megfelelő, semleges állami támogatási rendszert működtet. Az állam jelen lesz a gazdaságban, hogy betölthesse a gazdasági növekedést erősítő, esélyteremtő, esélykiegyenlítő feladatát. Kérem tisztelt ellenzéki képviselőtá rsaimat, hogy támogassák az új pályára állított állami vagyongazdálkodást, hogy a befolyó bevételek a termelő beruházásokra, illetve egészségügyi fejlesztésekre legyenek fordíthatók. Kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a 2003. évi költségvetést. Köszönö m figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK (Mandur László) :
