Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - MOLNÁR ALBERT (MSZP):
2141 esetben, ha áremelkedések nem lesznek, mit ne mondjak, nem lennének, de már tudjuk azt, hogy csak az energia területén gázáremelésnél nagyfogyasztóknál - és az önkormányzati intézmények igen nagy része ebbe a körbe, kategóriába tartozik - minte gy 15, illetve 30 százalékot közelítő gázárrobbanás lesz; ez mind begyűrűzik ebbe a költségvetésbe, a működésbe. Hol ennek az ellentétele? Vagy az elektromos áram esetében már tudjuk, hogy minimum 15 százalékról van szó. Hol van, hol lesz ennek a fedezete? És a köztisztviselők illetményalapjának várt és ígért növekedése hol van? Tudniillik a települési önkormányzatokban dolgozik eme foglalkoztatási kör több mint 50 százaléka. Összegezzünk: tehát a települési önkormányzatok nem önkormá nyzottak lesznek gazdaságilag, hanem kormányzottak fölülről, és ez az a költségvetési dózerpolitika (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , amire Babák képviselőtársam is utalt. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Normál fölszólalásra megadom a szót Molnár Albertnek, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. MOLNÁR ALBERT (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Érdeklődve hallgatta m eddig a vitát, és az első gondolatom az volt, mintha nem ugyanazt olvastuk volna. Mindjárt meg is próbálom alátámasztani, hogy miért keletkezett bennem ez az érzés. Aki nem olvasta az előttünk levő törvényjavaslatot és ellenzéki képviselőtársaimat hallga tta, azt gondolhatja, hogy ez valóban egy megszorító, elvonó költségvetés. De a számok nagyon makacs tények! A költségvetés fejezetének támogatására összességében 8,2 százalékos növekedés van tervezve. Különösen érezhetővé válik a pozitív változás, ha az e zt szolgáló alapszámok, a gazdasági növekedés üteme, amely 4,5 százalék, vagy az infláció 5 százalék vagy az államháztartás hiánya 4,5 százalékkal van figyelembe véve, tehát reáltámogatásnövekedés van tervezve a költségvetésben. Minden költségvetésnél van jobb, és tán annál is van jobb. Meggyőződésem, hogy ez egy korrekt, szakmailag megalapozott költségvetés, és itt végre senki nem akar senkit átverni. Mondom ezt azért, mert olyanoktól hallottam negatívumokat, akik az elmúlt években 50 százalékkal tudták a látervezni az inflációt, vagy tudatosan, vagy tévedésből - ha tévedésből, az sokkal rosszabb , mert mit lehet arra mondani, amikor 6 százalékot terveztek inflációnak, és 9 százalék lett a tényleges infláció. Azt gondolom, hogy gazdaságpolitikai váltásra v olt szükség, hiszen látjuk, hogy hova vezetett ez a gazdaságpolitika. A 2000. évi 6,6 százalékos növekedésből mára 3 százalékra sorvadt a gazdasági növekedés, és mindent, az életszínvonalat is ennek függvényében kell vizsgálni. A Medgyessykormány gazdaság politikusainak meg kellett fontolni, hogy milyen költségvetéssel támasszák alá a gazdaságpolitikát, hisz az elmúlt években olyanokra került sor, mint hogy közel - egyes valutáknál eltérően, de - 1530 százalékos forintfelértékelődés következett be a gazdas ágban, és ha feltesszük a kérdést, hogy ez milyen szerepet játszott a magyar gazdaság eddigi húzóágazatában, az exportőröknél, akkor igen siralmas a kép, és akkor arra a kérdésre, hogy hova tűnt a versenyképességünk, nagyon könnyen megtalálható a válasz. T ehát a Medgyessykormány gazdaságpolitikusainak egy olyan új gazdaságpolitikát kellett kidolgozni, amely megállítja az elmúlt években elszenvedett versenyképességcsökkenést, a nagymértékűre duzzadt államháztartás hiányát csökkenti, és ezzel egy időben az infláció további csökkenését helyezi a középpontba. Alapfeltétel az Európai Unióhoz való csatlakozás követelményeinek fokozatos elérése, és mindezeket úgy kell megoldani, hogy a Magyarországon élő emberek életszínvonala javuljon. Hosszú távon ezen feltétel eket csak egy magas szinten fenntartható gazdasági növekedési pálya hozhatja meg. Ez a költségvetés tehát arról szól, hogy miként javasolja felhasználni a kormány a központosított bevételeket, melyek a versenyképesség javulását, összességében egy boldogabb , elégedettebb nemzet jövőjét szolgálják.
