Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - FONT SÁNDOR, az MDF képviselőcsoportja részéről:
2125 látjuk. Az MDF úgy véli, hogy nemzetstratégiai érdek, hogy a családi támogatások reálértéke a ciklus végére a 2002. évinek a kétszeresére emelkedjék. Nem történt semmi a részfoglalkoztatás feltételeinek megváltoztatásában sem, pedig az n agyban segítené a gyermekvállalást, a gyesről vagy a gyedről visszatérők reintegrálását a munka világába. Tisztelt MSZPs és SZDSZes képviselőtársaim, felhívom a figyelmüket, hogy a beruházás a születéssel kezdődik, ez a döntő beruházás a jövőbe, és van o lyan intézkedés, amihez pénz sem kell, csak a családok megrendült bizalmát kellene visszaállítaniuk. A bérfejlesztések is mintha tavaly befejeződtek volna: a minimálbér polgári kormány által követett éves emelése elmarad; az országos bérajánlás mértékéről mind a mai napig nem történt megegyezés az Országos Érdekegyeztető Tanácsban. A magát bérből és fizetésből élők kormányának nevező baloldali hatalom azért küzd jelenleg, hogy a valójában bérből és fizetésből élő alkalmazottak jövő évi bére ne emelkedjék 3 százalék fölé, ugyanakkor a saját miniszteri és államtitkári bérüket több mint száz százalékkal növelik. Így már érthető, hogy miért nevezi magát a kormány a bérből és fizetésből élők kormányának. A Medgyessykormány időszakában nem lesznek irigylésre mélt ó helyzetben a nyugdíjasok sem. 2003ban reálértékben 3,5 százalék emelést ígérnek, de 2004 és 2006 közöttre se nagyot, összesen 4,8 százalék reálértéknövekedést ígérnek a nyugdíjasok részére. Itt szeretném megjegyezni, hogy a polgári kormány idején ez a reálértéknövekedés a négy év alatt több mint 16 százalékos volt a nyugdíjak reálértékének növekedése tekintetében; a mostani tervezet szerint jó, ha a felét elérjük a következő négy évben. A következő kérdés, hogy mit tesznek önök a költségvetés keretében a nemzeti vállalkozások megerősítése, a nemzetgazdaság növekedésének biztosítása, a hazai vállalkozások EUcsatlakozásra való felkészítése érdekében. Egyáltalában, melyek a reálgazdaság mai problémái? A termelékenység növekedése lelassult, a bérnövekedés jóval magasabb ennél, a forint 10 százalékot erősödött, ami együtt a versenyképesség romlásához vezet, illetve már vezetett is. A gazdaságot a feldolgozóipari beruházások immár négy éve tartó rohamos csökkenése jellemzi; a gazdaságot rossz épület/gép arány ok mellett az építőipar dinamizálja, ami a jövő teljesítménye szempontjából egyáltalán nem szerencsés. A költségvetés ezt a problémahalmazt nem kezeli; a Széchenyitervet gyakorlatilag lefejezték. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium kö zponti beruházásai 41 százalékkal alacsonyabbak, mint 2002ben voltak, a tárca szerint ez még a folyamatban lévő beruházások befejezésére sem elég. (13.10) (Az elnöki széket Mandur László, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A támogatási célprogramok 19 4 milliárd forintos igényét a Pénzügyminisztérium 84,3 milliárdra redukálta, ami az áthúzódó kötelezettségállomány finanszírozására sem nyújt fedezetet. A nagy, kis- és középvállalkozások fejlesztési propagandabeszédei a Gazdasági és Közlekedési Minisztér ium vállalkozási célelőirányzatában tárgyiasulnak, mégpedig úgy, hogy a 2002. évi 37,5 milliárddal szemben itt már csak 35,6 milliárdot találunk, ami reálértékben a tavalyinak 10 százalékos csökkenését jelenti. Ezen belül a beruházásösztönzés 5 milliárd fo rinttal csökken. A gazdaságpolitikai célok és a biztosított lehetőségek nagyon eltérnek egymástól; 28,7 milliárdról 19 milliárd forintra csökkent a magyar gazdasági növekedés egyik motorjává fejleszthető, foglalkoztatási szempontból igen jelentős idegenfor galom támogatása. Rendkívül elhibázott gazdaságpolitikai reakció a kormánytól a támogatások mintegy 40 százalékos csökkentése. A helyzet elemzése, a kitörés lehetőségeinek és feltételének meghatározása lenne itt a feladat. Ha olyan nagyszerűen tudnak gondo lkodni, mint a honvédelmi miniszter úr a NATOról, bizonyára azt mondhatnák, a lemaradás oka, hogy a külföldiek félnek a kommunizmustól.
