Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - KUNCZE GÁBOR, az SZDSZ képviselőcsoportja részéről:
2120 forintot tervez a következő évben , ugyanakkor viszont az ebből a pénzből finanszírozott például infrastrukturális beruházásokat pedig a kiadások között el kell könyvelni, miközben az t örtént, hogy az egyik vagyonelem egy másik vagyonelemmé alakult át, egyik zsebből a másik zsebbe került, ha tetszik, a pénz. Ugyanakkor a szabályozás mégis azért tekinti ezt kiadásnak, mert ezen keresztül keresletet gerjesztünk, nő a kereslet. Akkor ez ren dben van, viszont e logika mentén valóban igaz lehet az, hogy a megtakarítási célú, magánnyugdíjpénztárba befizetett összegek pótlását nem kell feltétlenül kiadásnak tekinteni, hiszen ezek biztosan nem növelik a keresletet. Ez a 130 milliárd forint összess égében a bruttó hazai össztermék 7 százalékát teszi ki. Ezt leszámítva a költségvetés hiánya, maradva a költségvetés keretei között, 3,8 százalékos. Én azt vetem fel, hogy az így értelmezett hiány legyen 4,14,24,3 százalékos, és ebben az esetben hozzájut unk ahhoz a 4060 milliárd forintos többlethez, amelyet például az autópályaépítésekre vagy akár az önkormányzati költségvetésben kétségkívül fellelhető feszültségek oldására lehetne felhasználni. A második megjegyzés, amit szeretnék tenni, a monetáris po litikával kapcsolatos. Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank feladata az árstabilitás elérése és fenntartása, és e céljának veszélyeztetése nélkül támogathatja a kormány gazdaságpolitikáját. Ez így van rendjén. Ugyanakkor a kamatemelés a forint árfolyamának erősödéséhez vezet, ennek következményeként például olcsóbbá válik az import, és ennek következményeként például lejjebb mennek az árak. Ez is rendben lenne tulajdonképpen, mára azonban egy olyan helyzet alakult ki, tisztelt képviselőtársaim, hogy példátlanul magas reálkamatok alakultak ki. Ennek következménye meglátszik a gazdaságon, és meglátszik a költségvetés egyensúlyán is. A Magyar Nemzeti Bank - és ezt óvatos kritikaként is megfogalmazom - csak idén májusban vette észre, vagy jött rá arr a, vagy kommunikálta a nyilvánosság felé, hogy a jövedelmek kiáramlása rendkívül magas - megjegyzem: májusban; ezt megint nem lehet a jelenlegi kormányra fogni , és kamatemelést hajtott végre. Ennek a kamatemelésnek azonban mára már súlyos következményei vannak, hiszen több tízezer munkahely szűnik vagy szűnhet meg ennek következményeként. Miután a forint reálkamata lényegesen meghaladja akár az euró, akár a dollár reálkamatát, ezért kockázat nélkül lehet Magyarországon forintban tartani külföldi pénzeszkö zöket, és ezen keresztül nagyon magas nyereséget elérni több tíz milliárd forint értékben, amit viszont a Nemzeti Bank mérlegén keresztül a költségvetés fizet meg a későbbiek során, ami meg persze a költségvetés pozícióit rombolja. Összességében ennek köve tkezményeként romlik a külsőbelső egyensúly. A forint ilyen módon történő erőltetett felértékelése rontja a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességét, tetemes veszteségeket okoz az exportra termelő vállalkozásoknak, és ráadásul, ahogy említettem, fékez i a magyar gazdaság fejlődését. Ezért a mi megítélésünk szerint, tisztelt képviselőtársaim, ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell. Én remélem, hogy a Magyar Nemzeti Bank a harmonikus gazdaságpolitikai konszenzus fenntartása érdekében a közeljövőbe n megvizsgálja a kamatcsökkentés lehetőségét, ezzel elősegítve azt, hogy a forint árfolyama közeledjen a sáv közepéhez, és ezen keresztül viszont az inflációs cél, az infláció csökkentése céljának megtartása mellett mégis hozzájárul és elősegíti a gazdaság erősödését, a gazdaság versenyképességének fokozását és ezen keresztül a gazdaság fenntartható növekedési pályán való megtartását. Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottakból következik, hogy frakciónk is bizonyos területeken változást akar elérni a költ ségvetésben. Ezzel kapcsolatos módosító indítványokat dolgozunk ki, illetve ezzel kapcsolatban folytatunk különböző tárgyalásokat. Első helyen az önkormányzatok költségvetését emelem ki, azért, mert látjuk mi is, hogy az önkormányzati területen feszültsége k vannak. Hozzáteszem, hogy az önkormányzatok jelentős többletösszegeket kapnak a költségvetéstől, egyrészt a normatívanövelésen keresztül a bérek fedezetének részbeni megteremtése érdekében, másrészt a helyben hagyott személyi jövedelemadó mértékének 5 sz ázalékról 10 százalékra növelése keretében, harmadrészt meg önmaguk is - egy
