Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - A Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, az Állami Számvevőszék elnöke:
2092 Az Állami Számvevőszék államszervezetben elfoglalt helyéből, a rá vonatkozó törvényi szabályozásból adódóan nem minősíti a gazdasági és költségvetéspolitikát, valamint a költségvetés sok tekintetben politikai jelleggel is bíró tartalmielosztási arány kérdéseit. Véleményének összeállításánál ezeket az összefüggéseket természetesen mégsem hagyhatja figyelmen kívül, hiszen a tervezési fo lyamatok nehézségeinek, a költségvetés elkészítésének és belső feszültségeinek, illetve útkereső kezdeményezéseinek ismerete szükséges ahhoz, hogy a törvényben megszabott számvevőszéki kontroll szempontjai érdemben érvényre jussanak. Mindezek szem előtt ta rtásával terjesztettük az Országgyűlés, a tisztelt képviselő hölgyek és urak elé írásba foglalt véleményünket a 2003. évi törvényjavaslatról. Noha az ország, a nemzetgazdaság működésének és fejlődésének alapkérdéseit felvonultató költségvetés tárgyalásakor részkérdésnek tűnik, a felelősséggel végzendő megbízható számvevőszéki kontroll feltételei korántsem tekinthetők közömbösnek. A Számvevőszék abban az esetben tud teljes és mély elemzéssel véleményt alkotni, ha ehhez időben rendelkezésre áll a költségvetés a véglegesség igényével. A 2003. évi költségvetési előirányzatok a kívánatosnál és a vonatkozó törvényi eljárási rendnél később kaptak csak végleges formát, mármár hagyományosnak mondható, hogy az országgyűlési választások évében a törvényjavaslat előter jesztője és annak véleményezője egyaránt időhiánnyal küszködik. A tervezőmunka elhúzódása miatt a vizsgált szerveknél a jövő évi költségvetési előirányzatok kialakítását nem lehetett végig nyomon követni, a számvevőszéki helyszínelemzést október 1jén le k ellett zárni, különben a szükséges egyeztetésekre, összegző munkára nem maradt volna idő, és így nem tudtuk volna benyújtani véleményünket. Míg a költségvetés végrehajtásának, a zárszámadásnak az ellenőrzésére a törvény hatvan napot biztosít, a költségveté si törvényjavaslat véleményezésére nincs ilyen előírás, holott a költségvetési törvények a közelebbi és bizonyos összefüggésekben a távolabbi jövőről is szólnak, éppen ezért gazdasági, társadalmi jelentősége és azzal együttjáró kockázati tényezői fokozotta bb jelentőségűek - ha ilyen összevetést egyáltalán tehetünk , mint az előző évi költségvetési gazdálkodás lezárására irányuló zárszámadás. A választási év sajátosságait megértve, reményeim szerint a jövőben elkerülhető lesz a számvevőszéki munka színvonal át is érintő, a tervezés elhúzódását jelentő helyzet, javaslataink is jellemzően ennek elkerülésére irányulnak. Kérem kollégáim nevében is az Országgyűlést, hogy támogassa ezeket. Emellett a tisztelt képviselők szíves figyelmébe ajánljuk, hogy a költségvet ési tervezés folyamatának korszerűsítéséhez kapcsolódóan, a hatályos jogrend részeként alakítsanak ki megfelelő feltételeket, elsősorban elegendő időt a költségvetési törvényjavaslat kialakításához és véleményezéséhez. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Ur aim! Ahogyan azt már több alkalommal kifejezésre juttattuk, az Állami Számvevőszék tudatában van annak, hogy a közszféra, az államháztartás reformja, és azon belül a pénzügyi igazgatás korszerűsítése több parlamenti ciklus időhorizontján, hosszabb idő alat t valósítható meg. Mindamellett most sem kerülhető meg annak jelzése, hogy az államháztartás reformja csak vontatottan bontakozik ki, ma sincs minden rendező elv tisztázva, ma sem áll rendelkezésre kiérlelt és átfogó, előremutató reformprogram. Ez érezteti hatásait a 2003. évi költségvetési törvényjavaslatban is, amelyből hiányoznak a központi költségvetés, a társadalombiztosítás és a helyi önkormányzati finanszírozási rendszer átalakítására vonatkozó törekvések, noha ezek megvalósítását ellenőrzési tapaszt alataink alapján minden évben szorgalmazzuk - mindenki egyet is ért velük , hiszen alapvető elmozdulás nélkülük nem lehetséges. A költségvetési tervezést évek óta változatlanul uralja a bázis alapú finanszírozás, az alkumechanizmus, az érdekérvényesítés k ülönféle formái, illetve az átfogó államháztartási reform megvalósítása helyett végzett folyamatos tűzoltómunkából adódó sodródás. Mindezek mellett technikai jellegű hiányosságai is vannak a költségvetési prezentációnak. Hasonlóan a korábbi évek költségvet ési törvényjavaslataihoz, továbbra is hiányoznak a vissza, illetőleg az előretekintés, a folyamatok konkrét adatokkal való körülírása, továbbá az államháztartási
