Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 18 (34. szám) - Az ülésnap megnyitása - Frakcióvezető megválasztásáról - Jegyzői megbízatásról történő lemondásról - Frakcióvezető-helyettesek megválasztásáról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Mandur László): - DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter:
2077 Felelős a média akkor, midőn csak, ne haragudjanak a közönséges kifejezésért, meghatározóan mocskot közvetít nekünk: a halált, az elmúlást, az erősza kos halált - nem a megnemesítő elmúlást , a fenyegetést, a fegyver hirdetését. Én nagyon pontosan emlékszem egy körülbelül tíz évvel ezelőtti vitára, tévébeszélgetésre; Kósa Ferenc, képviselő úr, ön azt mondta - az imént még itt volt : az ember ne legyen csak egy sejthalmaz! Lassan ott tartunk, hogy az embert már csak egy sejthalmazként kezelhetjük. Kérem a segítségüket, kérjük mi, magyar demokraták a segítségüket, az önét, Kósa képviselő úr. Ne csak virtuálisan, hanem fogjunk kezet, és nyúljunk bele a mé diatörvénybe azért, hogy megakadályozzuk azt a színvonaltalanságot, az erőszaknak azt a rafinált közvetítését, mellyel képesek manipulálni egyrészt, másrészt oldani a bűn elkövetésével szembeni gátlást az emberekben, főleg a gyerekekben, a fiatalokban, az apró kis jövő népében. Nagyon sok feladat vár ránk. Fogjunk kezet, ne csak virtuálisan, tényleg, valóban fogjunk ebben az ügyben kezet! Emlékszem, pár évvel ezelőtt elég sokat vitatkoztunk Kis Zoltán képviselő úrral a fegyvertörvényről. Amikor a kormány új ra akarta rajzolni a fegyvertartás kereteit, más volt az ön álláspontja, más volt az enyém. (Kósa Ferenc megérkezik az ülésterembe.) Én megmondom önnek: engem most az évek hosszú eredményekénti tapasztalás és az ön akkori argumentációs rendszere meggyőzött arról, hogy a fegyvertörvénybe oly módon is bele kell nyúlnunk, hogy nemcsak a jogi keretszabályozáson szigorítunk, amihez mi, magyar demokraták, higgyék el, őszinte szívvel ragaszkodunk, de a fegyvertartás jogosultságának a személyi feltételein is. Tehát az ön álláspontját most már a magam részéről, és mi, magyar demokraták minden parlamenti eszközzel támogatni fogjuk - önnek is ajánlom, hogy ne csak virtuálisan, de ebben az ügyben fogjunk kezet. (Dr. Kis Zoltán bólogat.) Nincs itt László Csaba miniszter úr; a Magyar Demokrata Fórum frakciója nevében kérjük, hogy ne rakja a rendőrség puttonyát sajátkénti bevétellel tele. Egy 17 éves gyerek gyermeket öl. Előtte, ahogy a sajtóból tudjuk, többször jártak a szülők a rendőrségen. Ki várja el erkölcsi felelősség gel és alappal az éjjelnappal felelősséggel robotoló rendőrtől, akinek olyan krízishelyzetben kell egy másodperc alatt, egy villanásnyi idő alatt döntenie, amelyről mi heteken, hónapokon keresztül vitatkozunk, hogy felszedjen egy ilyen, szülői aggodalom á ltal persze méltán megfogalmazott információt, és ez alapján döntsön?! Miniszter úr, nyúljon bele a rendőrség az ORFK költségvetésébe, ne kényszerítsük a rendőrt arra, hogy sajátkénti bevétel - és higgyék el, ez nem egy otromba szójáték , virtuális bevéte l elérésére kényszerítsük őket, hiszen a rendőrség már nem tud mit bevenni, és honnan. Örülök, hogy most nem nevetnek. Hölgyeim és Uraim! Marcus Aurelius vezérmondata, gondolata volt az, hogy: "éltem során irányítóim voltak a tiszta szív és a vezérlő érte lem." (9.10) Ha valamikor és valami okból szükséges (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , hogy ebből induljunk ki, és így alakítsunk, formáljunk, zárjunk keretbe emberi magatartásokat, és hozzunk meg törvényeket.. - most csengettek, most ilyen helyzet van. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megkérdezem, a kormány nevében kíváne valaki reagálni. Igen, Lamperth Mónika belügyminiszter asszonynak megadom a szót. DR. LAMPERTH MÓNIKA belügyminiszter : T isztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Úr! Amikor egy olyan szörnyű tragédia történik, amiről ön is beszélt, hogy három gyermeket meglőnek, megrázza az egész társadalmat. Nekem is összeszorult a gyomrom, amikor olvastam a z erről szóló jelentést, és valóban