Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya):
2037 az Unió különböző intézményekből áll. Vannak olya n intézmények az Európai Unióban, amelyekben ténylegesen közösen gyakoroljuk a kompetenciákat. Ilyen az Európai Tanács és a Tanács általában. Vannak olyan intézmények, ahol ilyen közös gyakorlásról tényszerűen nem beszélhetünk. Ilyen az Európai Közösségek Bírósága, az Európai Közösségek Bizottsága, ahol ilyen típusú, együttes jogalkotó vagy jogalkalmazói tevékenységre nem került sor. (15.50) Ehhez is meg kell találni az alkotmányos alapokat. És ezért értek egyet azzal, hogy igenis szembe kell nézni az átadá s terminológiájával, fogalmával és az ebből származó következményekkel. Hogy legyene vagy ne legyen korlát? Természetesen legyen, és van is ebben a szövegben korlát. Szeretném felhívni a figyelmet "a szükségesség mértékéig"re. Ez az a korlát, amelyet kel lő rugalmassággal, a mindenkori jövőbeni változásokra is tekintettel ma a Magyar Országgyűlés kimondhat. Tessék megnézni, hogy milyen korlátok szerepelnek más alkotmányokban, s vajon azok többet mondanake, mint amit ez a megszorítás tartalmaz, amelyet egy ébként szintén kritizáltak. "A demokratikus államforma védelme" e tekintetben több konkrétságot jelentenee, és fenyegetie valami az Európai Unióban a demokratikus államformát, a köztársasági államformát? Az alapjogok védelmének szintje vajon a jelenlegi magyar alkotmány szerint magasabb, mint amit az Európai Közösségek Bírósága képvisel gyakorlatában, vagy sem? Tehát én úgy érzem, hogy a korlátoknak van ugyan szerepük, de ez a megfogalmazás számomra kielégítő garanciát jelent. Az Országgyűlés és a kormány viszonyával kapcsolatosan: én szeretném felidézni önöknek és általában szeretném a figyelmükbe ajánlani a vitához azt az általam nagyon értékesnek minősített összefoglalót, amelyet az Igazságügyi Minisztérium és a Külügyminisztérium 2001 januárjában készí tett. Ennek az anyagnak az ötödik melléklete foglalkozik a kormány és a parlament viszonyával. Ebben a kapcsolatnak három fő elemét jeleníti meg: a kormány megjelenési kötelezettségét, a kormány tájékoztatási kötelezettségét, a kormány konzultációs kötelez ettségét a parlamenttel szemben. Én meglepődtem a dán modell alkalmazhatóságán Magyarországon, hiszen a korábbi kormányzat is arról beszélt és azt írta le, hogy egy középerős funkciót kell kialakítani. Azt írja le az anyag egyébként, hogy a bizottság vélem énye nem lenne kötelező a kormányra nézve, ha brüsszeli tárgyalásai... - tehát a kormány attól minden jogi következmény nélkül eltérhetne, a parlamentnek csak politikai felelősséggel tartozna. Ezt írták le 2000 decemberében, 2001 januárjában. De finomítsuk ezt a megfogalmazást, tegyük élőbbé és reálisabbá ezt a kapcsolatot, mert ez egyben az Európai Unió hazai demokratikus legitimációjának is kulcskérdése, hogy milyen a kormány és a parlament viszonya; keressük az ésszerű kompromisszumokat és megoldásokat. Végezetül a népszavazás kapcsán. A népszavazásnak akkor van értelme, ha az a népszavazás demokratikus alapfunkciójával egybevág, egybeesik. Legyen meg minden szükséges információ az állampolgárok számára, tudják, hogy miről döntenek, milyen feltételek alap ján csatlakozunk, és ehhez igazítsuk az időpontot és ennek a kijelölését. Én úgy érzem, hogy az eddigi folyamatok szerint nincs annak akadálya, hogy március végén, április elején erre a népszavazásra közös elhatározással sor kerülhessen. Végezetül azzal sz eretném zárni, hogy én bízom a parlamenti pártok, a képviselők józan politikai bölcsességében, belátásában. Ez az első lépés, tisztelt Ház, hiszen a közjogi harmonizáció, az európai uniós csatlakozásunk alkotmányos következményei még számos közös feladatot rónak ránk. Kétharmados törvények sorát kell módosítani a választójogi törvénytől kezdve az önkormányzati törvényig. Ha ebben nem tudunk megegyezni, akkor nem fogjuk tudni végrehajtani a teljes közjogi harmonizációt. Ennek a felelősségét pedig, úgy érzem, egyikünk sem akarja magára vállalni. Köszönöm, hogy végighallgattak. (Taps.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) :
