Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. CSEPELI GYÖRGY informatikai és hírközlési minisztériumi államtitkár:
1988 altruizmus vezeti az Európai Uniót, amikor a tíz tagjelölt országot a soraiba hívja, hanem az a világos felismerés, hogy másként, mint a kiterjesztés révén, ezt az ambiciózus célt nem fogja tudni az Európai Unió elérn i. (11.50) Ugyanakkor az is teljesen világos, hogy az eszköz, a tudás, amelyet ez a lisszaboni határozat megjelenít, számunkra az egyik legfontosabb kihívás, amelyet az elkövetkező években át kell hogy gondoljunk, és ezért az informatikát és az informatiká val összefüggésben az egész gazdaságot és társadalmat és az élet mindennapjait jellemző tevékenységekhez hozzáadható érték, amely az informatikából származik, azt hiszem, kulcsfontosságú abban a folyamatban, amelyet az Európai Unióhoz való csatlakozásnak é s a jövő európai életének neveznek. Németh László, ha élne, azt mondaná, hogy az információs korszak a minőség forradalma - és azt hiszem, hogy igaza lenne. Nem véletlen, hogy az SZDSZ a korszakváltás programjában a "korszakváltás" szót hangsúlyozta, és en nek a korszakváltásnak az alapja az informatika, az információs fejlesztés és a technológián túl a tudás. Mit kell tenni annak érdekében már a közeljövőben, hogy ez a tudásalapú gazdaság Magyarországon is belendüljön, és méltó szövetségese legyen az Európa i Unióban már élő és működő információs társadalmaknak? Először is, azt kell mondanom, hogy nem utópia; talán először a magyar történelemben nem utópiát hajszolunk, amikor információs társadalomról beszélünk, hiszen az európai példák - Írország, Finnország - azt mutatják, hogy néhány év alatt, jól lefektetett tervek megvalósítása eredményeként látványos fejlődést lehet elérni nemcsak az infrastruktúrában, hanem a társadalmi élet minőségében is. Öt olyan dolog van, amelyet egyszerre kell - és ezért tulajdonk éppen nem egy könnyű feladat az információs társadalom megteremtése - figyelembe vennünk, mint egy zenekarnál; egyszerre kell a zenekar karmesterének figyelni az összes lehetséges hangszerre, mert csak akkor ad ki élvezhető hangzatot a zenekar. A szabályoz ás tekintetében Magyarország nem áll rosszul. Az előző kormány ambiciózus törvényhozásokat és szabályozási kereteket teremtett, amelyek révén az Európai Unió elvárásaival nagyjábanegészében harmonizált mind az egységes hírközlési törvény, mind a digitális aláírásról szóló törvény, mind az elektronikus kereskedelemről szóló törvény. A végrehajtás már akadozik, az egységes hírközlési törvényen változtatni kell, de egészében véve azt lehet mondani, hogy a szabályozás dimenziójában az ország helyzete nem rossz . A másik dimenzió a penetráció, a hálózat és a hálózatra kapcsolódó számítástechnikai eszközöknek az állapota és állománya. Ezen a téren Magyarország meglehetős lemaradást könyvelhet el, különösen a háztartások tekintetében; mindössze a háztartásoknak 6 s zázaléka lép be abba a világot behálózó elektronikus kommunikációs rendszerbe, amelynek a neve internet. A közösségi hozzáférési pontok tekintetében az ország jobban áll. A teleházmozgalom jóvoltából egészen hátrányos helyzetű településeken és régiókban is lehetőség nyílik olyan pontoknak a megtalálására, amelyek révén a polgárok rákerülhetnek az internetre, és információkat szerezhetnek az internet révén, illetve információkat küldhetnek magukról. A hálózatfejlesztés tekinteté ben egyszerre kell mennyiségi és minőségi szempontoknak eleget tenni, radikálisan ki kell terjeszteni a háztartásokat behálózó elérési pontoknak a számát, másfelől a legkorszerűbb adatátviteli technikát lehetővé tevő, széles sávú hozzáférést kell biztosíta ni - erre vonatkozóan a jövő évi költségvetés a beruházásfejlesztési adókedvezmények tekintetében a vállalkozókat messzemenően motiválta. Ugyancsak a jövőben végrehajtásra kerülő adótörvények lehetővé teszik azt, hogy akik számítástechnikai eszközöket besz ereznek, internetre előfizetnek, személyi jövedelemadójukból meghatározott összeg határáig ezt leírják. Ilyen értelemben véve várható, hogy a használók oldaláról egy multiplikátori hatás bekövetkezik. Maga a használat, a használó személy a harmadik elem, a ki a legfontosabb talán a láncban, hiszen hiába van hálózat, hiába van szabályozás, ha nincs, aki használja, nincs, aki azt tapasztalja,
