Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 13 (33. szám) - "Az Európai Unióhoz történő csatlakozás" című politikai vita - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1986 egy esztendőt Magyarországnak ki kell használnia abból a szempontból, hogy Magyarország, ha valóban egy növekedési fázisban lévő országként, ha valóban egy csökkenő inflációval, csökkenő államháztartási hiánnyal, csökkenő államadóssággal számoló országként akar csatlakozni, akkor igenis van teendője. Van teendője, hiszen nem mindegy, hogy a magyar gazdaság szereplőinek, a kis, közepes vagy éppen nagyvállalkozásoknak, azoknak a szereplőknek, akik vendéglősként, vállalkozóként, akár egy lakatoshegesztési munka exportálójaként fognak majd a csatlakozás utá n a versenytársakkal szembenézni, ezeknek az embereknek és vállalkozóknak mit fog a következő bő egy esztendő hozni. Ezért a FideszMagyar Polgári Párt azt mondja, hogy használjuk ki a hátralévő egy esztendőt, és a 2003. év költségvetése valóban legyen az európai felzárkózás költségvetése. Valóban készítsünk a most következő két hónapban a parlamenti viták során egy olyan költségvetést, amely alkalmas arra, hogy ebbe a versenyhelyzetbe kerüljenek a magyar gazdaság szereplői. Tisztelt Ház! Ebből a szempontbó l némi csalódást okoz az a beterjesztett költségvetés, amelyet az elmúlt héten megkapott a tisztelt Ház minden képviselője. Magyarország nagy utat járt be az elmúlt években, amikor inflációban, államháztartási hiányban és más makrogazdasági mutatóban jelen tős csökkentést tudott elérni, és megközelítette azokat a feltételeket, amelyek igazából Európai Unióéretté tesznek egy országot gazdasági szempontból. Az államháztartás egyenlege, csak szeretnék emlékeztetni rá, közel 5 százalékos, '96os világbanki meto dika szerint számolt hiánnyal indult '98ban, és ezt sikerült 2002 elejére 3,3 százalékra csökkenteni. Az infláció mértékében még rosszabb volt a helyzet. 1995ben még 31 százalék feletti inflációval számolhattunk, '98ra ez 14,3 százalékra csökkent. Elért ük azt, hogy az elmúlt évek során egy számjegyű lett a magyar infláció, sőt az Orbánkormány, az előző kormány úgy adhatta át a makrogazdasági számokat, hogy 5 százalék alatti inflációval számolhattunk. Kedvezőtlen trend tehát, hogy az elmúlt hetekben és h ónapokban ez az infláció megfordult, és úgy tűnik, a kormány számára talán már nem annyira hangsúlyos az infláció, a pénzromlás mértékének a csökkentése, mint korábban, de júniusaugusztus után, 4,6 százalék után az infláció emelkedő trendjével számolhatun k. Ugyanez a helyzet némiképp szerényebb mértékben az államadóssággal is. Azok a hiánynövelő praktikák és eszközök, amelyeket az elmúlt hetekben, hónapokban megtapasztaltunk, nyilván nem segítik Magyarország helyzetét, bár megjegyzem, hogy szerencsére az e lmúlt négy esztendőben olyan szintre sikerült lecsökkenteni az államadósság bruttó hazai termékhez viszonyított mértékét, hogy nem jelent ma ebből a szempontból akadályt Magyarország csatlakozása előtt még az sem, ha ez az elmúlt hónapokban növekedett. Tis ztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha fellapozzuk a beterjesztett költségvetést, akkor némi csalódással állapíthatjuk meg, hogy ebből az 500 oldalas anyagból, amely Magyarország, a magyar államháztartás 2003as esztendejét határozza meg, mindössze 1, az az egy oldal jutott az Európai Unióhoz való csatlakozásnak. Persze, ettől még ezek a számok lehetnének nagyon optimisták és lehetnének nagyon biztatóak, ha a kisvállalkozások, ha a különböző beruházások és fejlesztések szempontjából nézzük őket. A helyzet azonban sajnos nem ez; a helyzet az, hogy az utolsó egy év, úgy tűnik, a magyar gazdaság számára elvesztegetett év lesz, hiszen a kormány nem használja ki ezt az egy esztendőt a beruházások, a fejlesztések lehetőségére, nem használja a felzárkózás lehetősé gére, egy drámai, mármár azt mondhatom: brutális mértékű megszorítás van ebben a 2003as költségvetésben. Néhány példát hadd emeljek ki ezek közül! A kis- és középvállalkozói célelőirányzat: több mint 40 százalékos mértékben csökken a 20012002es adatokh oz viszonyítva. (Szalay Gábor közbeszól.) A turisztikai célelőirányzat mértéke 40 százalékkal csökken. Amíg 2001ben 32,5 milliárd forintot szántunk a turisztikai beruházásokra, a vendéglők, a panziók, a hotelek és más egyebek fejlesztésére,
