Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Szájer József): - IVÁNCSIK IMRE honvédelmi minisztériumi államtitkár:
1948 bizottság szocialista tagjai, habár nem örülnek az önkéntelen mosdatásnak, pártfegyelemből, úgy látszik, mégiscsak elvállalnak. Mindezt jómagam és az ellenzéki képviselőtársaim még mindig megértenék, ha nem hangzottak volna el a bizott sági ülésen újabb képtelenségek. A találati statisztikát a minisztérium és a bizottság szocialista elnöke teljesen bizarr módon alakítgatja, és próbálja meggyőzni a közvéleményt a statisztikával, miszerint a Mistral rakéták megfelelnek a célnak. Az ő érték elésük szerint a találati pontosság 66 százalék, mert az a rakéta, amely el sem indult, nem számít bele a statisztikába. Ez a 66 százalék így már nemzetközi kitekintésben jó, elfogadható eredménynek mondható, azaz eredményes volt a beruházás. Így emelkedik a tényleges 50 százalékos találati arány már 66 százalékra, véleményem szerint szemforgató módon. Megdöbbentő ez az érvelés. Megdöbbentő, mert mindenki számára egyértelművé teszi, hogy a Honvédelmi Minisztérium számára az a fontos, hogy a műszaki hiba mia tt el nem indult rakéta - hozzáteszem: egy darab rakéta 23 millió forintba kerül - máskor felhasználható, azaz nem veszteség. Azaz nem veszteség, tisztelt képviselőtársaim! Az megint más kérdés, hogy éles harci helyzetben valószínűleg az el nem indult raké ta és a rakétát kezelő legénység sem használható fel már semmire, mert úgymond, Keleti György szavaival élve az azonosítatlan, de kétségkívül barátságtalan repülő tárgy néhány másodpercen belül megsemmisíti a teljes csapategységet. Csemegeként említeném mé g, hogy szintén ezen a bizottsági ülésen hangzott el e témakörben, és most Keleti György szavait idézem, aki azt mondta Murphyre hivatkozva, hogy ahol vendégek vannak, ott a Mistral rakéta, úgy tűnik, csődöt mond. Egy további ellenzéki felvetésre, miszerin t a minisztérium e témakörben elkészítette a saját maga írásos beszámolóját is, ami nem lett kiosztva a bizottsági tagoknak, azt mondta a tisztelt elnök úr, aranyköpésként jegyezhetjük, hogy az anyagokat pedagógiailag nem helyes előre kiosztani, mert a biz ottság tagjai akkor azt kívülről fogják tudni. Ezek után pedagógiailag én azt szeretném kérdezni, hogy hogyan kíván Juhász Ferenc és a szocialista kormány magyar harcoló alakulatokat különböző földrészekre külföldre küldeni. Szeretném tudni, hogy a várható emberi veszteségeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) hogyan fogják megmagyarázni, ugyanis az el nem indult rakéták kapcsán bemutatott statisztikák valószínűleg a hozzátartozókat nem fogják érdekelni, és kíváncsi vagyok, hogy a kkor is talán majd Murphyre fognake hivatkozni. Köszönöm a szót. (Szijjártó Péter tapsol.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. A kormány részéről Iváncsik Imre államtitkár úr kíváne szólni. (Iváncsik Imre: Igen.) Megadom a szót. IVÁNCSIK IMRE hon védelmi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Természetes, hogy a napirend utáni hozzászólásra eljöttem, hiszen fontosnak tartom, hogy a kormány nevében ezekre a fölvetésekre reagáljak. Mint ahogyan azt is fontosnak t artottam, hogy a bizottsági ülésen részt vegyek, és ott magam is igyekezzek a bizottság tagjainak megfelelő információkat biztosítani. Az első olyan kérdés, ami tisztázandó, amit nem érintett a képviselő úr, hogy egy ilyen gyakorlat, ami most szóba került, egy ilyen gyakorlaton való lövészet és maga a cél, amire lövünk, mennyire alkalmas és mennyire képes szimulálni azt a valóságos célt, amelyet éles helyzetben a rakétának le kell küzdenie, hiszen nem játék repülőgépekre lőnek vele éles helyzetben, hanem jó val nagyobb méretű és jóval nagyobb hőt kibocsátó célra. Ha visszatekintünk az eddigi összes magyarországi Mistrallövészetre, akkor azt kell mondanom, hogy megfigyelhető is volt az első néhány alkalommal az, a vizsgálatok azt derítették ki, hogy kifejezet ten a célban keresendő a hiba a sikertelen lövés miatt és nem a rakétában, ugyanis a másik tisztázandó kérdés, hogy mikor működik helyesen egy rakéta. Csak akkore, ha eltalálja és megsemmisíti a célt, vagy esetleg akkor is, ha egy alkalmatlan célt elkerül ve önmagát
