Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. ŐRY CSABA (Fidesz):
1931 törvénytervezet. Korábban ennek a testületnek döntési jogköre volt a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról, most ez a törvénytervezet megkurtítja ezt a jogát. Az előterjesztés szerint a jövőben a Munkaerőpiaci Alap irány ító testülete a Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei közötti átcsoportosításról csak a fejlesztési és képzési célú alaprész kivételével dönthet, azaz - és ez a lényeg - éppen a stratégiai jellegű döntésektől fosztja meg az előterjesztés ezt a testületet. I smételten hangsúlyozom, hogy a korábbi kormány megengedte és elismerte a Munkaerőpiaci Alap irányító testületének ezt a most megszűnő döntési jogosítványát, amely döntési jogkör most két miniszter hatáskörébe kerül át. Itt kell megjegyeznem, hogy a MAT rö vidítés mibenlétét - hogy ez a betűszó a Munkaerőpiaci Alap irányító testületének az elnevezését rövidíti - nem árulja el a törvényjavaslat. Ahogyan ez eddig is szokásban volt, a törvényjavaslat elején ki kellene írni legalább egyszer a rövidítések jelent ését. Mindezzel együtt visszatérve a törvényjavaslat pozitívumait is hangsúlyozó bevezető mondataimhoz, a benyújtott törvénytervezetet általános vitára ugyan alkalmasnak ítéljük, de jelen formájában a Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselőcsoportja nem támogatja. Köszönöm szépen a figyelmüket. ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Továbbra is az írásban előre jelentkezett hozzászólóknak adom meg a szót. A következő hozzászóló Őry Csaba, FideszMagyar Polgári Párt. DR. ŐRY CSABA (Fidesz) : Köszö nöm szépen a szót. Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Általános vita lévén, most nem kívánom megismételni azokat a részleteket, amelyeket jó néhányan szóba hoztak, van bennük épp elég igazság. Mindenesetre akárhogy is nézzük, fur csa egy törvény ez, ami itt van előttünk, hiszen azokban az elvekben, amelyeket megfogalmaz - és ez kiderült a bizottsági viták kapcsán is , lényegében mindenki egyetért. Ki ne értene egyet azzal, hogy a munkanélküliség nem jó? Ki ne értene egyet azzal, h ogy az a jó, ha jövedelemhez munka révén jutnak az emberek? Ki ne értene egyet azzal, hogy aki dolgozni akar, az dolgozhasson? Az elvekben tehát, az alapvető célkitűzésekben nincsen vita. A bizottsági vitában úgy is fogalmaztam, hogy az ember egyik szeme s ír, a másik nevet, hiszen valóban vannak jó és hasznos kezdeményezések, javaslatok ebben a törvényben. Kétségkívül szükségesek, fontosak, szakszerűek és korrektek azok a részek a törvényben, amelyek az európai uniós csatlakozással összefüggésben fogalmazód tak meg. Üdvözlendő a távmunkával kapcsolatos lehetőségek bővítése, maga a gondolat és az elv, amely a pozitív diszkriminációt lehetővé teszi vagy kedvezményezi, kezdeményezi a 45 év felettiek, a cigány lakosság körében vagy a munkanélküliek körében. Ezek tulajdonképpen mind jó dolgok, mégis egészében véve azt kell mondanom, hogy ez a törvényjavaslat azokat a célokat, azokat a törekvéseket, amelyeket megcéloz, egyáltalán nem képes elősegíteni. Igaza van Gúr képviselő úrnak, itt valóban van egy filozófiai kü lönbség. Kétségkívül másként gondolkodnak önök, és másként gondolkodunk mi arról, hogy a munkanélküliség problémájával, illetve a munkahelyteremtéssel, a foglalkoztatási kérdésekkel ez hogyan ér el célt, hogyan érünk el nagyobb sikert. Nem érdemes azon vit atkozni, hogy most mi a fontosabb, a munkanélküliség csökkentése vagy a foglalkoztatás növelése. Mind a kettő fontos cél, legalább olyan fontos az, hogy kevesebben legyenek azok, akik munkanélküliek, és fontos lenne az is, hogy a munkaképes korúak munka ré vén, munkajövedelmek révén biztosítsák megélhetésüket és egzisztenciájukat, szemben sok más lehetőséggel. Mégis az a feltételezés, hogy mindenki, aki nem munkanélküli, de munkaképes, az valójában munkanélküli, és csak valamiféle ravaszkodá s, statisztikai trükk van a dolog mögött, azt hiszem, hogy ez alaptalan, és azt hiszem, idéztem már itt a parlament előtt; ismét idézem a Központi Statisztikai Hivatal 2002. évi 6. számát, ahol megkérdezték ezeket az úgynevezett inaktívakat, és 88
