Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvény... - ELNÖK (dr. Szájer József): - STOLÁR MIHÁLY, az oktatási és tudományos bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1920 Péter foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter az előadója. Tekintve, hogy a parlamenti jogalkotásban nem először és ny ilván nem utoljára ér össze a munkaügyi és az oktatási tárca hatásköre, ezért különösen sajnálatos, hogy Kiss Pétert a miniszteri poszt elnyerése előtt - a fideszes képviselők kérése dacára - az oktatási és tudományos bizottság nem hallgathatta meg. (Csizm ár Gábor: Micsoda tragédia!) A törvényjavaslatra vonatkozóan a Fidesz több tekintetben kisebbségi véleményt fogalmazott meg. Először: a javaslat szerint a pályakezdők munkanélkülisegélye helyébe az álláskeresést ösztönző juttatás lép. Véleményünk szerint, ha az álláskeresést ösztönözzük, és azt nem kötjük eredményességhez, akkor az erre szánt pénz nem több, mint pénzkidobás. Ugyanis mi várható a juttatás bevezetésével? Az álláskeresőt abban teszi érdekeltté, hogy 180, illetve 270 napra tegyen szert a szint e feltételek nélküli biztos állami támogatásra, ez alatt pedig, hogy igazolni tudja álláskereső igyekezetét, felkeres munkahelyeket, ahol megszerzi a pecsétet arról, hogy ott is hiába járt alkalmazásért. Hol van az érdekeltség abban, hogy ne a 270. napon, hanem mindjárt a másodikon elhelyezkedjen, ha állást ajánlanak neki? Sehol. A törvényjavaslat semmiféle új elemet nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy például a csökkent munkaképességűek, a fogyatékosok, a 45 év felettiek, a cigányok s a többi alkalmazásár a való hajlandóság az eddigihez képest nőjön a munkahelyeken. Amennyiben a törvénymódosítással a kormány valóban a munkanélküliek számát akarja csökkenteni, akkor kívánatosabb lenne e célból a munkahelyek érdekeltségét tovább javítani. Másodszor: nem tudju k támogatni azt sem, hogy a fejlesztési és képzési alaprész milliárdjai feletti évenkénti és a többletbevételek miatti eseti osztozkodás a munkaügyi és az oktatási tárca közötti erőviszonyokon múljon. Véleményünk szerint a szocialista túlsúlyú kormányban a szabad demokrata oktatási tárca könnyen alulmaradhat. Elfogadhatatlan, hogy ennek az iskolarendszerű oktatásban részt vevők igyák meg a levét, márpedig a szakmaszerzés sikerét a fiatalok számára elsősorban az iskolarendszerű oktatásban kell biztosítani, é s csak másodsorban a nagyrészt profitérdekelt, iskolarendszeren kívüli felnőttképzési szférában. Nem fogadható el, hogy az iskolarendszerű szakképzésből a munkaügyi tárca kiszivattyúzza a pénzt. Megítélésünk szerint a fejlesztési és képzési alaprésznek a k ét tárca közötti felosztási arányát törvénynek kell rögzítenie. Harmadszor: aggodalmunkat fejezzük ki a törvénymódosításban követett gyakorlat miatt. E törvénnyel egyidejűleg a miniszterek hatáskörét módosító törvény is az Országgyűlés előtt van. Mindkét t örvény hozzányúl adott törvény egyazon paragrafusához. A most tárgyalt törvényjavaslat a párhuzamosan futó másik törvényjavaslathoz képest is hozzátesz vagy elvesz belőle, ha mást nem, akkor legalább nyelvhelyességi és helyesírási hibákat. Van, ahol már a hatásköri törvényben még csak tervezett módosítást befejezettnek tekinti és abból indul ki. Így az eredeti törvény módosítása ez esetben azt eredményezné, hogy a születő törvényben két olyan bekezdés követné egymást, amely csaknem szó szerint azonos. Egysz óval, olyannyira teljes a káosz, hogy már a kormány is elveszíti a fonalat: két törvényjavaslatban nyúl hozzá ugyanazokhoz a bekezdésekhez, hogy egyszer valahogy sikerüljön is elképzelése szerint módosítani azokat. (21.10) A kapkodás, fejetlenség miatt az Országgyűlés számára is követhetetlenné válik a jogalkotási folyamat, ami ellen tiltakoznunk kell. Negyedszer pedig azt kifogásoljuk, hogy a kormány a törvényjavaslattal egyidejűleg nem nyújtotta be a végrehajtási rendeletet. Összefoglalva, a FideszMagyar Polgári Párt általános vitára alkalmatlannak tartotta a törvényjavaslatot, mert:
