Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP): - ELNÖK (dr. Szájer József): - DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP):
1903 intézménytípusra igaz; pont a zért mondjuk, hogy nem kaptunk választ arra, hogy hány ilyen üggyel kell foglalkoznia a miniszternek. Mi bízunk az egészségügyi kormányzat mindenkori vezetőjében, hogy ez mindenkor az ETT legyen, mert a mostani konstrukcióban az ETT véleményének a figyelem bevétele kötelező jellegű (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.) , míg ebben bizonyos esetekben nem kötelező jellegű. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : Köszönöm szépen. Ké tperces hozzászólásra adom meg a szót Vojnik Mária képviselő asszonynak, Magyar Szocialista Párt. DR. VOJNIK MÁRIA (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 5. pontjában Csáky képviselő úr indítványához szeretnék hozzászólni. A k épviselő úr egy teljesen valóságos problémára tett, véleményem szerint nem pontos megoldási javaslatot. Kétségtelen, hogy az Európai Bizottság 2002. március 7én hozta nyilvánosságra a szakmai képesítések elismeréséről szóló irányelvet, amelynek az volt a célja, hogy az Európai Unión belül megkönnyítse a kvalifikált személyek szabad költözködési jogát, különös tekintettel az európai uniós bővítésre. Ezért tehát azt, hogy a diplomák egyenértékűségét ilyen módon nem lehet korlátozni, azt gondolom, mindannyian egyformán elismerjük. Abban azonban igaza van a képviselő úrnak, hogy fogyasztóvédelmi szempontból, vagy ha úgy tetszik, betegjogi szempontból jogos az a kívánalom, hogy építsünk ki garanciákat, hogy az állampolgároknak joga legyen ahhoz, hogy megértessék magukat az egészségügyi ellátó személyzettel, aminek pedig feltétele a biztonságos nyelvismeret. Ezért én tisztelettel azt a kompromisszumos javaslatot teszem, amelyet a kormány is hajlandó megfogadni, hogy a betegjogok oldaláról építsük be ezt, mint egy garanciális, az ellátáshoz kapcsolódó és a betegek jogaihoz tartozó szabályt, hogy ezzel a jogával az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő magyar állampolgár korlátozás nélkül élhessen. Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) : A képviselő asszony minden szava csodára képes, mert újabb reakciókat vált ki, két kétpercesre jelentkező is van. Schvarcz Tibornak adom meg a szót két percben, Magyar Szocialista Párt. DR. SCHVARCZ TIBOR (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. A 9. ponthoz szeretnék hozzászólni, amit Csáky képviselő úr jegyez. Itt én elsősorban abban látok garanciát, hogy ismerve a mai kutatásetikai bizottságokat és a kutatásikísérleti terveket, mindenkor már az első fázisban ki kell kérni a kutatás kapcsán az ETT véleményét. Úgy lehet elindítani egy kutatást, hogy előzetesen az ETT, korábban annak tudományetikai és kutatási bizottsága véleményt adott; utána a területileg illetékes etikai és kutatási bizottságok, amelyek most már régiónként működnek, ismételten véleményezték ezeket a kutatási terveket, és ezek után adta ki az egészségügyi intézmény vezetője, illetve az illetékes tiszti főorvos az engedélyt. Tehát én ebben számos garanciális elemet látok, ami mindenképpen jó arra, hogy az ön által kifejtett aggály okat eloszlassa. Ezt esetleg azzal lehetne módosítani, hogy mindenkor ki kell kérni az ETT véleményét, ami lehet, hogy felesleges, hiszen mondom, a különféle rendeletekben és a vonatkozó jogszabályokban ezt előzetesen már meg kell tenni. Tehát egy gyógysze r kipróbálásától kezdve bármilyen kísérletnél az előzetes tervet be kell nyújtani, véleményeztetni kell, utána kerül le a perifériára, és utána kerül végleges engedélyeztetésre, tehát én ebben látok elég garanciát arra, ami az ön aggályait eloszlatná.
