Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - GUSZTOS PÉTER, az SZDSZ
1873 Zoltán: Többszörösen visszaeső.) ne állítson elő olyan helyzeteket, ami ezeket az embereket beljebb viszi azon az úton, amelyen egyikünk sem szeretné, hogy sokan elinduljanak ebben a társadalomban. És itt a büntetőpolitika, az igazságszolgáltatás és a büntetésvégrehajtás hatékonyságáról is szó van, amikor ezekről a kérdésekről beszélünk. A Szabad Demokraták Szövetsége országgyűlési képviselőcsoportja a szemléletv áltozás részeként szintén örömmel üdvözli a házi őrizet büntetésbe való beszámításának bevezetését (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Tasnádi Péter.) , a pártfogói felügyeleti szolgálat átszervezését, fejlesztését, az óvadék hatályba léptetését és a drogra von atkozó kontraproduktív szigor megváltoztatását. A két kriminálpolitikai koncepció közötti különbséget jól szemléltette az Igazságügyi Minisztérium képviselője, az alkotmányügyi bizottságban a képviselő urak közül többen ezt ott hallották. Először azt kell eldönteni, hogy be kelle csukni valakit vagy sem. És csak azt kell becsukni, akivel szemben semmiféle más büntetéstől nem várható eredmény, de lehetőleg a szabadságelvonást a büntetés alkalmazásánál mellőzni kell. A középmérték kérdésére áttérve teljes mé rtékben egyetértek Répássy Róberttel abban, hogy nagyon fontos elvi, politikai kérdésről van szó, és abban is, hogy itt jelentős különbség van a kormányoldal és az ellenzék között, hiszen itt az igazságszolgáltatás mint önálló hatalmi ág sorsáról van szó. Répássy Róbert úgy fogalmazott, hogy az előző kormány üzenetet küldött a független bírói hatalmi ágnak. (Dr. Répássy Róbert: A törvényhozás.) Igen, emlékszünk erre, az akkori ellenzék - igen, a törvényhozás , az akkori ellenzék az akkori törvényhozá sban hevesen tiltakozott ez ellen az üzenet ellen, és már akkor is úgy értékelte, ahogy most, mégpedig úgy, hogy a most megváltoztatni, módosítani kívánt szabályozás a kormány akaratának végrehajtóivá alacsonyította a bírákat, és sértette a bírói szabadság ot. Ezért támogatják a szabad demokraták ennek a szabályozásnak a megváltoztatását. Meggyőződésünk szerint ugyanis a perek, az ügyek mögött változatos emberi sorsok, tragédiák, egyedi élethelyzetek vannak, és bíznunk kell a bírói kar tapasztalatában és böl csességében, képesnek kell tartanunk arra a Magyar Köztársaság bírói karát, hogy ezeket az egyedi élethelyzeteket meg tudják ítélni. Ha szabad visszatérni az Igazságügyi Minisztérium képviselőjéhez, akkor még egy idézetet felolvasnék az alkotmány- és igazs ágügyi bizottságban folytatott vitából: "Azok az érvek, amelyeket ezek a rendelkezések érvényesítettek, szemben állnak a magyar büntetőjog tradícióival, több évtizedes tradícióival, egy részük olyan, hogy a büntetőjog tudományában évtizedekkel ezelőtt megs emmisítő kritikában részesült, és végső soron a bíróság döntési szabadságát korlátozzák, amivel kapcsolatban talán azt is lehetne mondani, hogy nem világos, milyen megfontolásból ered a bírósággal szembeni bizalmatlanság." Felszólalásom második felében sze retnék magam is részletesen beszélni a kábítószerrel kapcsolatos büntető jogszabályok változásáról. Többen hivatkoztak előttem arra az anyagra, amelyet az Országos Kriminológiai Intézet készített, hozzáteszem, hogy az előző kormány Ifjúsági és Sportminiszt ériumának megbízásából és finanszírozásával. Ez az anyag, ez a tudományos alaposságú hatástanulmány a következő kérdésekre kereste a választ. A '99. március 1jén hatályba lépett módosítással kapcsolatban a következő kérdéseket tette fel. A jogszabály érvé nyesülésével, alkalmazásával elérhetőe a kívánt társadalmi cél? Milyen mértékűvé vált az egyéb drogpolitikai eszközök szerepe, mozgástere a kábítószerprobléma kezelésében? Mennyire sikeres a jogszabálymódosítás közrehatása a szabályozni kívánt kábítósze rprobléma megoldásában? A jogszabály alkalmazása milyen közvetett hatásokat indukál? A jogszabályi környezet változása alkalmase a kívánt társadalmi funkció ellátására, képese megelőzni és feloldani a konfliktusokat?
