Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. GYIMESI JÓZSEF, a Fidesz
1867 bünte tőeljárási törvény rendelkezéseinek megváltoztatására is javaslatot tesz. Mint tudjuk, ha az a helyzet fordulna elő, hogy a törvényjavaslatnak ezzel a részével az ellenzék egyetértene, akkor is azt a végső következtetést kellene levonnom, hogy a törvényjav aslat képviselőcsoportunk részéről egészében nem támogatható. A büntetőeljárási törvényt, az 1998. évi XIX. törvényt még a HornKunczekormány hivatali ideje alatt fogadta el az Országgyűlés. Ezt a törvényt a polgári kormány kezdeményezésére 2002ben módos ította az Országgyűlés a 2002. évi I. törvénnyel, és akkor a törvénynek a megalkotásakori tartalmát jelentősen módosította. A módosítás mértékére nemcsak a törvényhelyek száma utal, amely több százra tehető, hanem elsősorban azok a koncepcionális elemek, a melyekkel a büntetőeljárási törvényt a kontinentális joghoz, a magyar jogi hagyományokhoz próbálta a polgári kormány közelíteni. Ez egyébként a szakma és a tudomány képviselőinek álláspontjával is jelentős mértékben egyezett. Az új szocialistaszabad demok rata kormány, és ezt feltétlenül a törvényjavaslat érdemeként kell megemlítenem, nem tesz kísérletet a 2002. évi I. törvénnyel elfogadott módosítások kiiktatására, tehát úgy is fogalmazhatnék, hogy valami egyetértés kezd kialakulni a büntetőeljárás alapelv ei és rendelkezései tekintetében a parlamenti patkóban. Természetesen ezen 1998. március 10én elfogadott és már három kormányzati ciklust megélt törvény mielőbbi hatálybalépése lenne indokolt, ezt várja az igazságszolgáltatás, és meg kell mondanom, szeren csés helyzet az, hogy az eddigi módosítások egy olyan törvény megszövegezésében történtek, amelyek hatályba soha nem léptek, tehát egészében ez a törvény alkalmazásra még soha nem került. Egyetérthetünk a törvényjavaslat eljárásjogi rendelkezéseket módosít ó egyes rendelkezéseivel, így például egyetértünk a védelem jogának, a védői jogoknak a kiterjesztésével. Ezért támogatjuk például a kirendelt védő díjazásának kiterjesztését olyan nyomozati cselekményekre is, amelyeket eddig a kirendelt védő olyan minőség ében is társadalmi munkában végzett, így például ha a hatóság értesítésére jelent meg egy nyomozati cselekményen, azért díjazásban nem részesülhetett, de nem kapott díjazást az ügyvédi beszélőn való részvételért sem. Vélhetően tehát a díjazásnak ez a kiter jesztése a kirendelt védők tevékenységének a minőségét fogja javítani, és közelít aktivitásuk majd a megbízás keretében eljáró védő munkájának minőségéhez. Nyilván egyébként miniszter úr és politikai államtitkár úr korábbi ügyvédi gyakorlatukból és működő ügyvédi irodájukból szerezték azt a tapasztalatot - egyébként az én korábbi ügyvédi tevékenységemből eredő tapasztalat is ez , hogy az ügyvédségnek igen régi sérelmét sikerül ezzel a rendelkezéssel orvosolni. Ugyanakkor helyes is, hogy a nyilván kissé lel kiismeretfurdalással küszködő szocialistaszabad demokrata kormányzat a kirendelt védők megbecsülését ilyen módon erősíti, mert várhatóan a kirendelések száma drasztikusan növekedni fog, ugyanis egyre kevesebb tudják majd megfizetni azokat az ügyvédi költ ségeket, amelyek ügyvédi megbízás keretében jelentkeznek, hiszen a mai napon döntöttük el, hogy sok más egyéb, igazságszolgáltatást érintő tevékenység mellett az ügyvédi költségek, tehát az ügyvédi munkadíjak is 25 százalékkal, vagyis az általános forgalmi adó összegével emelkedni fognak. Kíváncsi lennék, az igazságügyi kormányzat kiszámoltae, hogy az állam által előlegezendő és sok esetben meg nem térülő költségek egészében milyen kihatással járnak az igazságügyi költségvetési fejezetre. Nem tudunk ugyana kkor ebben a körben azonosulni a javaslatnak azzal a rendelkezésével, amely lehetővé teszi, hogy az ügyvéd büntetőügyben védőként eljárhasson akkor is, ha őt a hatóság tanúként megidézte, de például ügyvédi titoktartási jogával élve a vallomástételt megtag adja. Egyszerűbben fogalmazva: az az ügyvéd, aki megszerkeszti az adásvételi szerződést, olyan semmis vagy érvénytelen adásvételi szerződést, amely mondjuk, a Kaptárcsoport érdeklődését is fölkelti, és ez okból a szerződéskötés körülményeire vonatkozóan a büntető hatóság érdeklődést tanúsít és őt tanúként megidézi, az az ügyvéd megteheti, hogy a vallomástételt megtagadja, és a gyanúsított védelmét védőként ugyanezen eljárásban a továbbiakban ellátja. Tehát egy komplex ügyvédi tevékenység, az okiratszerkesz téstől a tanúkénti megjelenésen át egészen a büntetővédői tevékenység
