Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Személyi ügy: - A büntető jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Szájer József):
1851 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés alkotmány- és igazságügyi bizottsága megtárgyalt a a Btk. és a kapcsolódó jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság többségének véleményét az alábbiakban ismertetem. A jelenleg hatályos 1998. évi LXXXVII. számú törvény és a tervezet első összevetéséből is látszik, hogy ezekben kétfé le kriminálpolitikai koncepció ütközéséről van szó. A hatályos Btk.t elfogadók a büntetések szigorításában látták a bűncselekmények számának egyetlen csökkentési lehetőségét, a közrend, közbiztonság erősítését. Az európai tendenciák azonban azt mutatják, hogy az érintett országok többségében nem a szabadságvesztés az elsődleges büntetés, hanem az ennél enyhébb büntetések, például a pénzbüntetés vagy más, szabadságelvonással nem járó büntetésfajták. A bizottságunk többsége egyetértett abban, hogy a hatályos Btk. szellemisége szemben áll a magyar jogfejlődés tradícióival, a büntetőjogtudomány eredményeivel, és szükségtelenül korlátozza a bírót, hogy az adott ügyre és az elkövetőre egyéniesített döntést hozzon. A középmérték kötelező alkalmazásának feloldása, az enyhítés lehetőségének a bíró döntésére bízása feloldja azokat a helyzeteket, amikor nem egy esetben a korábbi szabályok szerinti döntés, például az alkalmi kábítószert fogyasztó fiatalok drasztikus mértékű büntetéssel sújtása, lelkiismereti konfliktus t okozott a bíráknak, de a társadalom érdekeit sem szolgálta. A most említett okok alkotják az érvek első csoportját, ami miatt a Btk.t módosítani szükséges. Az okok második körébe tartoznak a nemzetközi kötelezettségeink, az Európai Unió különböző szerve zeteinek, intézményeinek szabályai, állásfoglalásai. Ilyen például a terrorcselekmények esetén az a kívánalom, hogy a csatlakozni kívánó országok is vegyék át az idevonatkozó szabályozást. A korábbi szabályokat sajnos túlhaladták a terrorizmus mai megnyilv ánulási formái. E körbe sorolhatók a gazdasági élet változásaiból fakadó azon követelmények, hogy a készpénzt helyettesítő fizetési eszközökkel elkövetett visszaéléseket pönalizálni kell. Módosítani szükséges a kábítószerrel visszaélőkre vonatkozó szabályo zást is, alapvetően két okból. Az egyik a hatályos Btk. nulla tolerancia elve, amely ezen a területen a fogyasztást is büntette. Ennek nem sok értelme volt, hiszen ahhoz, hogy valaki fogyasszon, előtte meg kellett szerezni, tartani vagy termelni a kábítósz ert, tehát más büntetni rendelt elkövetési magatartások sorrendben megelőzték a fogyasztást. Másrészt a nulla tolerancia elve nincs összhangban a nemzeti drogstratégiával sem, amely kimondja, a kábítószer elleni küzdelemben a Btk. szigora önmagában nem vez et eredményre, más eszközöket is alkalmazni kell. Így a kábítószerrel való visszaélésekkel kapcsolatos törvényhozási tévedések korrekcióra szorulnak. A felmérések igazolták, hogy a büntetések szigorítása nemhogy csökkentette az ilyen bűncselekmények számát , de azok sajnos szaporodtak. A büntetőeljárási törvény módosítását többek között az indokolja, hogy a bíróságok hatásköri szabályainak módosításával tehermentesítők lesznek az elsőfokú bíróságok. A védő jogai erősödnek, a kirendelt védő nemcsak akkor jogo sult díjazásra, ha idézésre jelenik meg, hanem akkor is, ha bármely eljárási cselekményen részt vesz, vagy például kapcsolatot tart fenn a fogva tartott védencével. Így a védelemhez való jogot a szegénység kevésbé korlátozza. Visszaállításra kerül az óvadé k intézménye, amely az 1945 előtti szabályozásban már szerepelt. Újszerű része a büntetőeljárásnak az is, amely a sajtónyilvánosságot szabályozza, fontosak a házi őrizet beszámítására, a rendbírság elzárásra változtatására, a pártfogói rendszer átalakításá ra vonatkozó szabályok is. A bizottságunk többsége egyetértett azzal, hogy a büntető jogszabályoknak tovább már nem odázható, nem halogatható módosítása kerül a parlament elé. A bizottság a javaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta és támogatta. Kös zönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Szájer József) :
