Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Gy. Németh Erzsébet (MSZP) - a pénzügyminiszterhez - "Hogyan tovább BKV?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár: - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP):
1817 úrhoz. A BKV egy évben 1,4 milliárd utast közlekedtet és 1,4 milliárd embernek oldja meg az utazását a fővárosban és azon kívül az agglomerációban. Összes éves bevétele 64 milliárd forint, ennek három fő ága van: az utazóközönségtől 27,7 milliárd forintot, állami árkiegészítésként 16,7 milliárd forintot és a Fővárosi Önkormányzat támogatásaként 15,9 milliárd forintot tud bevételként elkönyvelni. Úgy gondolom, s még nagyon sokan vagyunk így, hogy a BKVnak arra a fajta támogatásra szüksége lenne - a mit egyébként egyetlen más országban sem kell nélkülöznie , amivel a mindenkori állam támogatja a városi tömegközlekedést. A BKV ezen kívül két másik kérdésben is hátrányos helyzetben, hátrányos elbírálás alatt van. Ezek közül az egyik a jövedéki adó viss zaigénylése, ami éves szinten körülbelül 3 milliárd forint mínuszt jelent a BKVnak; a másik az, hogy az agglomerációból bejáró és az agglomerációba kiutazó emberek utazási költségeihez még saját forrásaiból éves szinten körülbelül 3,7 milliárd forintot ke ll hozzátennie. A fentiekből az következik, hogy ezt a Fővárosi Önkormányzat és az utasok csak saját maguk, az állami árkiegészítést ide véve sem tudják egyértelműen fedezni. Kérdezem a tisztelt kormány képviselőjét, hogyan tudna segíteni abban, hogy ez a fajta tömegközlekedés, amelyik világszínvonalú - ezt bátran állíthatom , az itt élő emberek számára a továbbiakban is megmaradhasson. Köszönöm. (Taps a kormánypárti oldalon.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A kérdésre Burány Sándor államtitkár úr válaszol. Meg adom a szót. Kérem, hogy az államtitkár úr mikrofonját kapcsolják be. BURÁNY SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezetőhelyettes Asszony! Köszönöm a kérdését. A Budapesti Közlekedési Vállalat Részvénytársasá g valóban igen súlyos helyzetben van, hiszen az elmúlt négy évben számtalan olyan intézkedés született, illetve maradt el, ami a társaság helyzetét rontotta. Gondolok például a tarifaemelés erőszakos megakadályozására és azokra a kormányintézkedésekre, pon tosabban azok elmulasztására, amelyek általában a főváros és ezen belül a budapesti tömegközlekedés helyzetét rontották. Természetesen egyetlen hónap vagy év leforgása alatt négyéves mulasztásokat nehéz jóvá tenni, de a tárgyalások ez ügyben megindultak. ( 12.40) Tájékoztatom a frakcióvezetőhelyettes asszonyt, hogy a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium szakértők bevonásával elkezdte a BKV helyzetének vizsgálatát annak érdekében, hogy megnézzük, milyen állami intézkedésekkel lehet a gazdasági társaság helyzetén javítani. Én magam is nemrég tárgyaltam budapesti szocialista képviselőkkel szintén e tárgykörben; remélem, hogy a költségvetési törvény parlamenti tárgyalása során megtaláljuk azt a megoldást, amely a BKV helyzetét me g fogja könnyíteni. Kérem a válaszom tudomásulvételét. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : A képviselő asszonynak egy perc áll rendelkezésére. GY. NÉMETH ERZSÉBET (MSZP) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Számomra megnyugta tó az, ha itt a parlament előtt is elhangzik, hogy a kormány ismeri a BKV problémáit, és ezen túl az utazók, az utazóközönség problémáit. Én szintén azon leszek egy másik minőségemben is, hogy ezeket a tárgyalásokat fel tudjuk gyorsítani, és érdemben le tu djuk minél hamarabb zárni. Én úgy vélem, hogy ez megnyugtató volt. A válaszát elfogadom. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
