Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 12 (32. szám) - Szijjártó Péter (Fidesz) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - "Mely állami vezetők felelősek a szocialista diktatúra időszakában doppingoltatott sportolók korai haláláért, egészségük súlyos károsodásáért?" címmel - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz):
1810 tevékenysége, miként képesek, miként tudják hasznosítani az MTI szolgáltatásait? Egy ilyen tevékenység, egy ilyen értékelő munka, egy ilyen konzultáció csak javíthatja a kormány megítélését a Magyar Tá virati Iroda jövőbeni működését illetően, és úgy gondolom, hogy ez teljes mértékben összhangban van azzal, hogy a miniszterelnök egy ilyen konzultáció eredményeként kíván foglalkozni és személyes megbeszélést folytatni a jelöltekkel, és a jelöltek közül ma jd kiválasztja azt, aki tekintetében a kinevezés vonatkozásában a javaslatot megteszi. Tehát azzal fejezem be, amivel kezdtem: a kormány és a miniszterelnök készül valamire, ezt úgy hívják, hogy felelős döntés. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypá rti padsorokban.) Szijjártó Péter (Fidesz) - az egészségügyi, szociális és családügyi miniszterhez - "Mely állami vezetők felelősek a szocialista diktatúra időszakában doppingoltatott sportolók korai haláláért, egészségük súlyos károsodásáért?" címmel ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! Szijjártó Péter, a Fidesz képviselője, kérdést kíván feltenni az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek: "Mely állami vezetők felelősek a szocialista diktatúra idős zakában doppingoltatott sportolók korai haláláért, egészségük súlyos károsodásáért?" címmel. A képviselő urat illeti a szó. SZIJJÁRTÓ PÉTER (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A szervezett doppingoltatás káros hatásaira hivatkozva perelte be a német olimpiai bizottságot egy egykori keletnémet úszónő. Ezt a hírt 2001. május 16án olvashattuk a világsajtóban, és azóta az egykori NDKban folyt szervezett doppingoltatás miatt súlyosan egészségkárosult sportol ók közül többen csatlakoztak a keresethez. 1988ban, a szöuli olimpián hazánk 11 aranyérmet szerzett. Fényüket azonban elhomályosította az a doppingbotrány, amely két súlyemelőnk miatt robbant ki: Szanyi Andort ezüstérmétől, Csengeri Kálmánt pedig negyedik helyezésétől fosztották meg pozitív doppingtesztjük miatt. Utóbbi sportolónk később elismerte: becsaptuk a világot. Állítása szerint ugyanis egyes magyar sportolók hosszú éveken keresztül folytatták azt a gyakorlatot, hogy a mintavételekkor egy testükre e rősített apró tartályból folyatták a negatív vizeletet a kémcsövekbe - így hosszú időn keresztül a tisztaság látszatát sikerült kelteni. Arra azonban senki sem gondolt, különösen nem azon állami és sportvezetők, akiknek tudomásával vagy utasítására szedték sportolóink a doppingszereket, hogy a doppingellenőröket ugyan be tudják csapni, saját szervezetüket, egészségüket azonban nem. Több sportolónk, köztük olimpiai ezüstérmes súlyemelőink, Kőszegi György, Szűcs Lajos és Holczreiter Sándor tragikus hirtelensé ggel, vélhetően többek között a doppingszerek káros hatásai miatt már fiatalon elhunytak. A szocialista diktatúra időszakában a sport is közvetlen állami felügyelet és irányítás alá tartozott, ezért felmerül az 1970es és az 1980as években magas pozíciókb an levő állami és sportvezetők felelőssége a sportolók doppingoltatása kapcsán. Ezért tisztelettel kérdezem az államtitkár urat, mit kíván tenni a szabad demokrataszocialista kormány a lehetséges felelősök felkutatása érdekében, illetve miként gondolja az egészségükben súlyosan megkárosított egykori sportolók kárpótlását.