Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - A Magyar Rádió Közalapítvány beszámolója az Országgyűlésnek 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakáról szóló beszámolóról szóló országgyűlési ha... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1711 A regionális és vidéki műsorokról szóló beszámoló egész egyszerűen képmutató. Kétségkívül igaz, ami a beszámolóban szerepel a beszámolási időszakra nézve; az azonban már nem szerepel a beszámolási időszakban, hogy éppen annak vé gével kezdte meg a Magyar Rádió elnöke, egyébként a saját pályázatával sem teljesen összhangban, személyi és politikai okokból, de a kuratóriumi elnökség támogatásával a vidéki hálózat szétverését. Nem egyszerűen Simkó János eltávolításáról volt szó, hanem a vidéki hálózatos műsorok felszámolásáról, műsoridejük 45 százalékos csökkentéséről, szervezetüknek a Kossuth rádió alá történő begyűréséről, a vidéki stúdióvezetők leváltásáról, megpályáztatásról és politikai kinevezettekkel való feltöltéséről. (11.50) Tisztelt Ház! A Magyar Rádió gazdálkodásáról szóló fejezetben kevés említést kap az, hogy 2001 óta romló likviditási helyzetben működik. Természetesen sok tényezőről van itt szó. Mindazonáltal ebben a romló likviditási helyzetben a pénzügyi megszorításokr a és racionalitásra hivatkozó létszámleépítés valójában a jelenlegi kuratóriumi és részvénytársasági vezetés részéről a médiapolitikai megbízhatóság jegyében objektíve kontraszelektív módon zajló tisztogatást jelenti. Hasonlóképpen kevés említést kap a bes zámolóban, hogy ebben a romló likviditási helyzetben meglehetősen indokolatlan módon végeztet külső cégekkel olyan munkákat a Magyar Rádió, amire házon belül is megvolna a szakértelem és az erő. Ilyenek a sajtófigyelés és peresítés, a pályáztatás, a bizto sításszervezés vagy az, hogy jelentős pályázati pénzektől esett el a Rádió a politikai felhangú vezetői önkény és a szakszerűtlen előkészítés okán. A Magyar Rádió stratégiájáról szóló fejezetben tulajdonképpen szó szerint, bár kicsit rövidítve megismétlik a Magyar Rádió elnökének pályázatából azokat a stratégiai elképzeléseket, amelyek voltaképpen nem mások, mint a korábban már eldöntött és előkészített szervezeti és személyi változtatások megideologizálása, megindoklása. Olyan változtatásokról van szó, min t a Kossuth rádió mamuttá hizlalása, mint a műsorkoordinálást és belsőleg független értékelést végző műsorigazgatóság felszámolása, a vidéki és a külföldi adások hálózatának a Kossuthba olvasztása és számos egyéb elhibázott döntés. Tisztelt Ház! Ami a Magy ar Rádió Részvénytársaság vagy a Magyar Rádió függetlenségét illeti, és ez külön fejezetben szerepel a beszámolóban, ehhez csak néhány adalék. A Magyar Rádió függetlenségéhez adalék az elmúlt parlamenti ciklusban rendszeressé vált miniszterelnöki interjúk közvetítése, továbbá az, hogy éppen ezek készítőiből lett a Magyar Rádió elnöke és alelnöke. A felügyelőbizottság személyi átalakítása során előbb az akkori kormányzó pártokhoz nyíltan lojális önkormányzati képviselő, Göblyös István lett a felügyelőbizotts ág elnöke, majd az ő alelnöki kinevezése után az egykori KDNPs kuratóriumi elnökségi tag, Lukács Tamás vált a felügyelőbizottság elnökévé. Egyértelmű, a függetlenség tényét sértő beavatkozás az akkori miniszterelnök többszöri demonstratív szereplése és rá dióügyi állásfoglalása a Vasárnapi újságban. A beszámoló állításával ellentétben nem igaz, hogy senkit sem távolítottak el a Rádióból politikai okokból. Természetesen senkinek a távozásakor nem írták fel a lapjára, hogy őt politikai okokból távolították el , de mint az előbb idézett névsor is mutatta, a piacvesztés kapcsán felsorolt eltávozók zöme igenis politikai okokból kényszerült távozásra. Tisztelt Ház! Mindezek okán tehát az előttünk fekvő beszámoló nem tükrözi a Magyar Rádió tényleges helyzetét. Ez má r önmagában is elég ok volna az elutasításra. Valójában azonban nem ez a probléma, hanem az, hogy a Magyar Rádió úgy működött, ahogyan működött, és mindennek következtében érthetővé és magyarázhatóvá válik az az eredendő törvénytelenség, amellyel a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának elnökségét létrehozták. Nem véletlen baleset, hanem cél volt, hogy így működjék a Rádió, illetve természetesen a Televízió is, és ennek a célnak az érdekében nem átallotta az akkori kormánytöbbség, minden bírói és alkotmá nybírósági végzéssel ellentétben a médiatörvény rendelkezéseit megsérteni. Cél volt az, hogy a Magyar Rádiót és természetesen a többi közszolgálati médiumot is a kormányzó többség saját képére és hasonlatosságára formálhassa, ennek megfelelően olyan elnökö t ültethessen a szóban forgó
