Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - A Magyar Rádió Közalapítvány beszámolója az Országgyűlésnek 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakról; a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának 1997. áprilistól 1998. márciusig terjedő időszakáról szóló beszámolóról szóló országgyűlési ha... - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója:
1708 végzésre szokott hivatkozni, amely szerintük ennek a választásnak a jogszerűségét és törvényességét elismeri. Tisztelt Ház! Nekem itt van a kezemben ez az alkotmánybírósági határozat (Felmutatja.) , én hajlandó vagyok nagy árat fizetni annak, aki számomra ebben egy olyan mondatot tud mutatni, miszerint a kizárólag kormánypárti delegáltakból álló kuratórium törvényes. Ilyet az Alkotmánybíróság nem mondott és nem is mondhatott. Az Alkotmánybíróság a törvények, illetve az állami irányítás más jog i eszközeinek alkotmányosságát vizsgálja, és amennyiben alkotmányellenesnek találja őket, akkor megsemmisíti őket. Az Alkotmánybíróság ebben a döntésében azt mondta ki, hogy a médiatörvény 55. §ának megfelelő bekezdései, amelyek a kuratóriumi elnökségek m egválasztását szabályozzák, nem alkotmányellenesek sem tartalmukban, sem mulasztásukban, tehát nem állapított meg mulasztásos alkotmánysértést sem. Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy a médiatörvény idevonatkozó rendelkezései alkotmányosak és betartandóak . Az Alkotmánybíróság azt mondta, hogy egyetlen olyan esetet ismer a törvény és ennek következtében az alkotmány, amikor kizárólag kormánypárti képviselőkből, pontosabban kizárólag kormánypárti delegáltakból lehet kuratóriumi elnökséget létrehozni, azt az esetet, amikor egyik ellenzéki párt sem állít jelölteket. Ez a törvényi feltétel, bármit is igyekeznek képviselőtársaink most utólag mondani, nem teljesült, valamennyi ellenzéki párt állított jelölteket közjegyző előtt, többet is, mint ahányat meg lehetett volna választani. Az Alkotmánybíróság kimondta azt is, hogy nem alkotmányos és nem törvényes az akkori kormánypártoknak az a követelése, hogy az ellenzéki képviselőcsoportok állapodjanak meg a jelölésben. Szó szerint a következőt mondja az Alkotmánybírósá g végzésének indokolása: "Ha a képviselőcsoportok közös jelölt állításában nem tudnak megegyezni, az elnökség az egyes képviselőcsoportok egynél több jelöltje útján is megválasztható, mikor is a parlament egyik vagy másik oldalán lévő képviselőcsoportoknak már nem kell közös jelöltet állítaniuk." Tisztelt Ház! Azt gondolom, az Alkotmánybíróság világosan szólt arról, hogy a médiatörvény értelmében mindaz, ami 1998 óta a közszolgálati médiumokban, közöttük a jelenleg napirenden lévő Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumában történt, törvényellenes. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor nem tartalmi okokból, hanem hatáskör hiányában utasította el a közszolgálati médiumok kuratóriumi elnökségeinek megválasztásáról szóló országgyűlési határozat alkotmányellenessé nyilvá nítását és ezzel hatályon kívül helyezését. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy egy ilyen határozat eseti határozat, ilyen módon nem törvény, és nem tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körébe sem, és mint ilyenről, az Alkotmánybíróság nem foglalhat állást. De nem mondta azt, hogy ez törvényellenes, pusztán elutasította hatáskör hiányában, hogy alkotmányellenesnek nyilvánítsa. Tisztelt Ház! Ha nekem azt mondják, hogy én a zsebkendőm négy sarkában hordjam el a helyéről a Jánoshegyet, és én azt mondom, hogy ezt nem tudom megtenni, akkor ezzel nem állítom azt, hogy a Jánoshegy jó helyen van ott, ahol van - bár úgy gondolom, jó helyen van ott, ahol van , ezzel pusztán azt állítom, hogy nem áll módomban a zsebkendőm négy sarkában a Jánoshe gyet elhordani. Körülbelül ezt állította az Alkotmánybíróság is akkor, amikor megállapította saját hatáskörének hiányát a szóban forgó országgyűlési határozat alkotmányellenességének megállapításával kapcsolatban. Tisztelt Ház! Ugyanakkor annak, hogy a kur atórium, illetőleg a kuratórium elnöksége olyan módon állt fel, ahogyan felállt, messzeható, a Magyar Rádió Részvénytársaság működésében máig ható következményei voltak. Szadai elnök úrnak kétségkívül igaza van abban, hogy a kuratórium és a kuratórium elnö ksége konkrét műsorszámokba nem szólhat bele. Beleszólhat azonban a Magyar Rádió személyzeti politikájába azáltal, hogy ő jelöli, illetőleg választja az elnököt, és beleszólhat a Magyar Rádió gazdálkodásába, tekintettel arra, hogy a médiatörvény bizonyos e setekben hatáskört állapít meg ebben a tulajdonosi jogokat gyakorló kuratóriumnak, illetőleg kuratóriumi elnökségnek.
