Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. november 6 (31. szám) - Egyes, az egészségügyet és a társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Dávid Ibolya): - DR. FRAJNA IMRE (Fidesz):
1692 hangsúlyozom, hog y a társadalombiztosítási alapok társadalmi ellenőrzését önálló törvényben javasoljuk szabályozni. Tisztelt Ház! Az egyes, egészségügyet és társadalombiztosítást érintő törvények módosításáról szóló javaslatunk célja az egészségügy szerkezeti és működési f eltételeinek javítása. Kérjük javaslatunk támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (dr. Dávid Ibolya) : Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Írásban előre jelentkezett felszólalásra Frajna Imre képviselő úr, a Fi desz képviselőcsoportjából. Képviselő úr, önt illeti a szó. DR. FRAJNA IMRE (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Többen mentegették már ezt a salátatörvényt - mármint benyújtott formáját tekintve , azt gondolom, hogy ez, bá r adott esetben nem a legszerencsésebb, de ez a legkevesebb probléma. Rendszeresen előfordul az, hogy több kisebb törvényt kell módosítani, önmagában nem túl jelentős és nem túl nagy terjedelmű szabályozást. Azt gondolom, azzal sem járnánk sokkal jobban, h ogyha tárgyalhatnánk hat darab ötparagrafusos törvényt. Azt gondolom, hogy ezen átléphetünk ebből a szempontból. Sokkal nagyobb baj van a salátának a leveleivel. Állandóan szükséges persze korrigálni mindazt, amit a jogalkotásban teszünk; a miniszter asszo ny itt eléggé megrázó képet is festett arról, hogy milyen késlekedések voltak találhatók az Egészségügyi Minisztériumban. Azt gondolom, hogy azért néhány helyen ez pontosításra szorul. A javaslat egyik legnagyobb terjedelmű részét képező járványügyi szabál yozásról szóló alkotmánybírósági döntés dátuma ugyanis 2002. június 28a, úgyhogy azt gondolom, hogy itt olyan túl nagy késlekedésről nem beszélhetünk. Itt rögtön több problémával találjuk magunkat szemben. Az Alkotmánybíróság ezt a rendeletet - mint a sza bályozás szintjét tartván alkotmányellenesnek - megsemmisítette, mondván, hogy ezeket az alapvető jogokat nem lehet rendeleti szinten korlátozni. (10.20) Mielőtt elkezdené valaki valahova tolni a felelősséget ezért a rendeletért, ez egy 1988as rendelet, t ehát 14 évvel ezelőtti rendeletről van szó - most semmisítette meg az Alkotmánybíróság erre hivatkozva. Az már érdekesebb fejlemény volt, hogy a tárca úgy gondolta, miután az Alkotmánybíróság rendeleti szintre hivatkozva semmisítette meg, elég ezt a szabál yozást átemelni törvényi szintre, noha egyébként az Alkotmánybíróság leszögezte, hogy nem foglalkozott a szabályozás tartalmi alkotmányellenességével, hiszen formai okokból semmisítette meg. Ami még aggályosabbá tette mindezt a lépést, az az, hogy úgy dönt ött a tárca - számomra teljesen érthetetlen okokból , hogy a speciális szabályozást megpróbálja általános szabályozásként átemelni a törvénybe. Ez egy HIVbetegekről szóló rendelet volt, a törvény pedig egy alacsonyabb szintű jogszabályra utalva általános szabályozást vezetne be, azzal az indoklással, hogy ha a HIVhez hasonló fertőzés kerülne elő, akkor ne kelljen bejönni a parlament elé és esetleg új szabályokon gondolkozni. Én azt gondolom, hogy ha ne adj' isten bekövetkezne az a katasztrófa, hogy egy H IVhez hasonló, újabb jelentős fertőző vírus elterjedésével kellene szembenéznünk, akkor nem kell sajnálni azt a lehetőséget, hogy a törvényhozásban vitassuk meg az így felmerülő teendőket. Tehát azt gondolom, hogy innen származnak egyébként a problémáink, ettől túl általánosak a szabályok, és sajnálatos módon a tárca képviselője a bizottság ülésén kevésbé kompromisszumkész hangokat pengetett, mint a miniszter asszony itt, az ülésteremben. Azt gondolom egyébként, hogy a speciális szabályozással nincsenek al kotmányos fenntartásaink. Tehát maga a rendelet, leszámítva azt, hogy 14 év alatt sokat fejlődött a magyar jog, önmagában jól
