Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - Lord Irvine of Lairg brit lordkancellár és kíséretének köszöntése - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc):
169 olvastam a múltkor, hogy egy háztartási panelvizsgálatnál a vizsgálatot végző belépett egy családi lakásba, ahol az édesanya körül három gyermek ugrált, ő főzött, és közben a konyhaasztalon mikrochipeket szerelt, és arra a kérdésre, hogy dolgozike , azt válaszolta, hogy nem. Amíg a családban végzett női munkának vagy családi munkának az elismerésében nem tudunk előrelépni, ez természetesen negatívan hat a gyermekvállalási kedvre. És utoljára soroltam, hogy előre kiszámítható, biztonságos családtámog atási rendszerre van szükség, amelyik természetesen hozzájárulhat a gyermekszegénység csökkentéséhez is. (10.50) Tehát társadalmi nyugalmat és biztonságot, és ha ez lesz, akkor a demográfiai folyamatok is pozitívan alakulhatnak. Képviselőtársaim részletese n szóltak arról, hogy mi letettük a voksunkat abban a filozófiai, politikai vitában, hogy hova adunk és milyen formában adunk családi támogatást. A számháború, úgy látszik, elkerülhetetlen. Megint a statisztikára vagyok kénytelen hivatkozni: nem vitatható, hogy az alanyi jogon járó támogatásnak, a családi pótléknak a reálértéke az elmúlt négy évben csökkent. Ha ’98at tekintem 100nak, akkor a 100hoz képest 2002ben ez a reálérték 81re csökken. A gyesnek, a szülőtámogatásnak az értéke 20002002 között 100ról 85re csökkent, ami természetesen indokolttá teszi az előrelátható, folyamatos fejlesztés megtervezését. Képviselőtársaim elmondták, és erről még a jövő héten is beszélni fogunk, hogy ezért tartjuk szükségesnek az indexálás garantálását, ami a választ ási programunknak is fontos része volt. A másik oldalon viszont jelentős reálértékemelkedés következett be két ellátásnál, mert a gyed a 2000es 100ról 2002re 173ra emelkedett fel. Csak tessék arra a költői kérdésre válaszolni, hogy ezt a gyermeket szü lő vagy kisgyermeket nevelő édesanyák hány százaléka veheti igénybe, és kik azok, akik igénybe vehetik. Az én gyerekeim nem, mert ők is a kényszervállalkozók csoportjába tartoznak. Az adókedvezmény pedig 100ról 195re emelkedett reálértékében, ami megint egy társadalmi csoport számára lehet rendkívül fontos támogatás. Nagyon sokszor vitatkoztunk arról, hogy ebből kik és milyen mértékben maradnak ki. A GDP százalékában számolva pedig - és most ’90 és 2002 közötti összevetést mondok - a családi pótlék ’90be n a GDP 3,1 százalékát tette ki, 2001ben pedig mindössze 1 százalékát. Ne vitatkozzunk olyan dolgokon, amelyek tények, és nem vitathatók. Befejezésül, nem tehetem meg, hogy ne szóljak az iskoláztatási támogatásról. Egy dologban nincs közöttünk filozófiai vita: abban, hogy társadalmi érdek, társadalmi érték és politikai felelősség az, hogy a gyermekek iskolába járjanak, és a szülők teljesítsék az ebből reájuk háruló kötelezettséget. Csak nagyon kérem, ne vezessük félre a közvéleményt! Tőlem a múltkor baráti társaságban megkérdezte valaki, hogy miért akar a Szocialista Párt folyósítani családi pótlékot olyan családoknak, ahol a gyerek igazolatlanul mulaszt az iskolából. És csak azért hitte el nekem, hogy igazat mondok, mert 40 éve ismer. Tudniillik el kellett neki magyaráznom: igen, képviselő úr, szerelmi ügyekben régen hazudtam, de ez már olyan régen volt, politikai ügyekben soha nem szoktam; jogi ügyekben különösen nem, mert az papír, tudja, meg kell nézni. Szóval, mulasztás okán egyetlen gyermek családi pót lékát sem lehet megvonni. Az önök szabálya ezt nem teszi lehetővé. Egyetlen dolgot lehet tenni: egy hosszú, bürokratikus eljárás végén a gyermeket állami gondozásba lehet venni. Miért nem tetszenek igazat mondani? Az eljárás a családi pótlékot nem vonja me g; önök egyszerűen átkereszteltek egy ellátást más névre, és úgy csinálnak, mintha ezzel a kereszteléssel megoldották volna a problémát. Mondjunk igazat, és legyünk toleránsak, egy év végén benyújtott programon ne kérjük számon egy kormány négyéves szociál politikáját! Adjuk meg neki a négy esztendőt! Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) :
