Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 11 (18. szám) - A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. CSEHÁK JUDIT egészségügyi, szociális és családügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
156 Ezért határozott törekvésünk, hogy a következő években megteremtsük annak feltétel eit, hogy a gyerekneveléssel kapcsolatos háztartási többletmunkákat egyenjogúsítsuk a munkahelyen végzett tevékenységekkel, valódi esélyt akarunk ezzel kínálni a gyermeket vállaló anyáknak, a kicsiket gondozó szülőknek vagy rokonoknak, hogy önfeladás és a szegénység veszélye nélkül vállalhassák gyermekeiket. Akkor válhat igazán sikeressé családpolitikánk, ha a jelenleginél jóval többen vállalnak gyereket, illetve ha a gyermekvállalás nem jelenti többé a szegénység kockázatát. Ha mindezt elértük, akkor majd nem kell aggódni a demográfiai mutatók miatt, de nyilvánvaló, hogy ehhez hosszabb időre van szükség. Úgy akarjuk ösztönözni a gyermekvállalást, hogy tiszteletben tartjuk a családok autonómiáját, de minden támogatást biztosítunk a működésükhöz és ha van oly an, akkor a működési zavaraik elhárításához. Tisztelt Képviselőtársaim! Mint bevezetőmben mondtam, a törvényjavaslat szerint 20 százalékkal emelkednek szeptember 1jével visszamenőleg a családi pótlék összegei. Minden gyermeket nevelő család azonos mértékű emelésben részesül. Fontos előrelépésnek tekintjük a családi pótlékra jogosultság felső korhatárának emelését. A közoktatási törvénnyel összhangban 23 évre terjesztjük ki a korhatárt azoknál a gyermekeknél, akik közoktatási intézményben tanulnak, 2004ig évente egy évvel növelve a korhatárt. A családok támogatásáról szóló, az előző kormány javaslatára született törvény egy speciális szabályozási mechanizmus beiktatásával kísérletet tett arra, hogy egy pénzbeli támogatási forma keretében alkosson olyan szab ályokat, amelyek a feltételezések szerint a családi pótlék lényegét tekintve független magatartási formára, a tankötelezettség teljesítésére is ösztönözték volna a családokat. A törvény - módosítás nélkül - jelenleg úgy rendelkezik, hogy a gyermek tankötel es korától iskoláztatási támogatást kell megállapítani és folyósítani, mely ellátás azonos feltételek mellett illeti meg a jogosultakat, mint a családi pótlék. Annak ellenére, hogy az iskoláztatás fontosságát, a tankötelezettség teljesítésének szerepét sen ki, közülünk senki nem vitatta, éppen ellenkezőleg, minden jövőért felelősséget érző ember a tudást, a műveltség megszerzését elsődleges célnak tekintette és tekinti ma is, az iskoláztatási támogatást már a bevezetésekor és később is élénk viták kísérték. (9.50) A szabályozás bonyolult és felesleges igazolási rendet írt elő, miközben új elemet nem tartalmazott, csak megismételte a tankötelezettség teljesítésének elmaradása esetére más törvényekben már előírt kötelező eljárásokat. Az elmúlt időben nem igazol ódott az a várakozás, hogy az ellátás nevének a megváltoztatása hatással lehet a tankötelezettség teljesítésére. Ezért a törvénymódosító javaslat vissza kívánja állítani a családi pótlék egységét: ezentúl minden gyermeket nevelő család egységesen családi p ótlék címen kapja az ellátást. Az eljárás egyszerűsödik, a szülők, az iskolák és a folyósító szervek pedig megszabadulnak az igazolással kapcsolatos felesleges feladataiktól. További lényeges eleme a javaslatnak, hogy 2003. január 1jétől 50 százalékkal nő az anyasági támogatás összege, és ugyanettől az időponttól az ikergyermekeket nevelő családokban az anyasági támogatás 100 százalékkal emelkedik. Ez konkrétan azt jelenti, hogy minden szülő nő, illetve örökbefogadó anya anyasági támogatásként a jelenlegi 30 150 forint helyett 45 225 forintra lesz jogosult, az ikreket nevelők pedig a jelenlegi kétszeresét, vagyis 60 300 forintot kapnak majd gyermekenként. Az ikreket nevelő családok esetében - a folyamatos többletkiadásra tekintettel - a gyermekgondozási seg ély összege 2003. január 1jétől a jelenlegi 20 100 forintnak a kétszeresére emelkedik. Mint említettem, ezeknek a javaslatoknak az éves költségvetési kihatása több mint 40 milliárd forint, amely összeg nézetünk szerint minden szempontból jó helyre kerül é s jó célokat szolgál. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel és őszintén kérem önöket, hogy a javaslat vitájában ne a retorikai versengés, hanem a családok helyzetének a javítása legyen valamennyiünk célja. Biztos
