Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - Beszámoló a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről; a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló beszámolóról s... - KÓSA FERENC, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1506 Az elmúlt két és fél esztendőben sem a Magyar Rádió, sem a Magyar Televízió, sem a Hungária Televízió kuratóriumának ellenőrző testülete nem működött. Nem is hozhatták létre, hiszen a k ötelező három tag közül kettőt nem választott meg az Országgyűlés. Ennek következtében sem az esetleges jogellenes döntésekről, sem a gazdálkodással kapcsolatos hiányosságokról, sem az alapítványi célok megvalósulását veszélyeztető esetleges döntésekről se nki nem tájékoztatott senkit. Mivel az ellenőrző testület nem létezett, nem létezhetett a véleménye sem. Egy normális és demokratikus európai országban mindez tökéletes képtelenség. Keservesebbnél keservesebb történelmi tapasztalataink bizonyítják, hogy az ellenőrizetlen hatalom előbbutóbb eltorzul. Az elmúlt évek során aggasztóbbnál is aggasztóbb híresztelések érkeztek el hozzánk a Magyar Televízió gazdálkodásáról. A mendemondák több tíz milliárdos hiányokról és szinte teljes vagyonvesztésről szóltak. Épp en ezért magam is egyike voltam azoknak, akik annak rendje és módja szerint parlamenti vizsgálóbizottság létrehozását kezdeményezték a Magyar Televízió működésének vizsgálatára. A hatályos törvényeknek és az Országgyűlés Házszabályának mindenben megfelelő javaslatunkat az akkori kormányzó többség elutasította. (13.20) Akkoriban csak sejteni lehetett, vajon kik és miért akadályozzák meg a törvényes vizsgálatokat. Az idei választások óta eltelt néhány hónap során sejtelmeink balsejtelmekké súlyosbodtak. Az ut óbbi időben a sajtóban elképesztő adatok láttak napvilágot. A Magyar Nemzet 2002. augusztus 30ai számában például arról olvashattunk, hogy az MTV munkatársainak távozása az elmúlt öt évben közel 1,5 milliárd forintjába került az intézménynek. Volt olyan t ávozó, aki egymaga 40 millió forint fölötti összeget vett fel távozása fejében. A Népszabadság 2002. augusztus 29ei számából arról értesülhettünk, hogy az úgynevezett televíziós tanácsadók az elmúlt három és fél évben több mint 800 millió forintot kaptak a Magyar Televíziótól. Ugyanitt olvashattuk Ragáts Imrének, az MTV ügyvezető alelnökének nyilatkozatát, amelyet szó szerint idézek: "»Míg az MTV házon belül készült műsorai 720 ezer forint/perc költséggel készülnek, ezeknél a vállalkozásoknál 76220 ezer forint a percköltség« - közölte az ügyvezető. Az Ezüsthajónak és Vitézynek az MTV az elmúlt években 2,5 milliárd forintot fizetett ki. Ebből a számítások szerint 1,52 milliárd forint volt a túlfizetés." Megvallom, ezt az 1,5, usque 2 milliárdos túlfizetés t háromszor is elolvastam, mert nem akartam hinni a szememnek. A kulturális bizottság egyik ülésén éppen ezért azt javasoltam, írjunk levelet Ragáts Imrének, és kérdezzük meg tőle, igazake ezek az adatok, vagy csupán afféle mendemondák. Ragáts Imre 2002. október 11én keltezett levelében, ahelyett, hogy cáfolta volna, megerősítette az adatok hitelességét. Minősíthetném ezeket az elképesztő adatokat, de nem teszem, nem az én dolgom. Folynak a törvényes és szakszerű vizsgálatok, és addig is, amíg ezek a vizs gálatok lezárulnak, bárki belegondolhat, mit is jelenthet ez a kétmilliárdos nagyságrendű túlfizetés. Ezzel kapcsolatban azonban három elemi kérdés és három elemi válasz kikívánkozik belőlem: 1. Ha például a Magyar Televízió Közalapítványnál nem csupán kor mánypárti delegáltakból álló csonka kuratóriumi elnökség működik, hanem az ellenzéki delegáltakkal kiegyensúlyozott és a törvény által előírt ellenőrző testülettel is kiegészített teljes kuratóriumi elnökség, vajon sor kerülhetett volnae a milliárdos nagy ságrendű túlfizetésekre vagy a több tízmilliárdos vagyonvesztésre? 2. Vajon mi, mostani országgyűlési képviselők, jóváhagyhatjuke immár utólagosan a Magyar Televízió ilyetén gazdálkodását? Engedhetjüke, hogy az efféle tékozlás tovább folytatódjon? (Az el nök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) 3. Vajon elfogadjuke a csonka kuratóriumok beszámolóit? A válaszom és a Magyar Szocialista Párt képviselőcsoportjának válasza mindhárom esetben: nem, nem és nem. (Az elnök ismét csenget.)