Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - Beszámoló a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről; a Magyar Televízió Közalapítvány Kuratóriumának 1997. április 1. és 1998. március 24. közötti tevékenységéről szóló beszámolóról s... - BAKÓ LAJOS, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója:
1498 Elsőként megadom a szót Bakó Lajosnak, a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumi elnökének, a napirendi ajánlás szerint 25 perces időkeretb en. Elnök úr, parancsoljon, öné a szó. BAKÓ LAJOS , a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának elnöke, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Magyar Országgyűlés és tisztelt ránk figyelő Magyarország! Jelen felszólalásomon gondo lkodva elképzeltem a parlamenti tér ezen pontját, ahol én még nem beszéltem, bár 1990 és '94 között volt szerencsém ebben a Házban, az ország talán legszebb és talán legfontosabb munkahelyén önökhöz hasonlóan országgyűlési képviselőként dolgozni. A beszámo lóink több kötetben, mintegy négyszáz oldalon, sok és bonyolult táblázattal, grafikonokkal próbálják szemléltetni az adatok részleteit, mivel az Országgyűlés most több évre visszamenőleg tárgyalja ezen beszámolóinkat, 1997től 2001ig, amely idő két kormán yzati cikluson keresztül vezet a máig, s amely idő már egy harmadik kormányzati szakasz. Ez a tárgyalási pozíció véleményem szerint lehetővé teszi számomra, hogy ne a részletekkel foglalkozzam, hanem kicsit felülről és nagyobb időtávlatban szemléljem a fol yamatot. Minden mozgásban van, halad valahonnan valahová térben és időben, a részek egymáshoz való viszonya eközben változik. Az ókor óta tudjuk, hogy ugyanabba a folyóba kétszer nem lehet belelépni. Az adott tér és az idő ezen metszéspontján itt és most, de nem mindörökre, csupán néhány percig állva mi lehet számomra és számunkra a legnagyobb közös cél vagy a legnagyobb közös jó? 14 hónap múlva hazánk az Európai Közösség tagja lehet, én remélem, hogy lesz is. A feladat mindannyiunkat kötelez. Rajtunk múlik , hogy az Európai Közösség rendszerében az általunk bevitt egyéni és csoportos rendszerek hogyan illeszkednek az Unió jelenlegi tagországainak intézményeihez, rendszereihez. A 14 hónap múlva működő magyar közszolgálati televízió helyét kell megtalálnunk ab ban a mezőben vagy erőtérben, amely 14 hónap, azaz 424 nap múlva az Európai Közösséget jelenti. Az Országgyűlés és a kormány sokat tehet, de semmiképpen nem mindenható; ugyanúgy, ahogy az egyes ember is sokat tehet, de az egyenkénti hatásuk kevés. Csak egy másra hangolt rendszerek rendszerében lehet hatékonyan működni. Ahogyan a televízió programkeresőjét is pontosan kell ráhangolni az adott csatorna hullámhosszára, így kellene a közös politikai, gazdasági, csoport- és egyéni érdekeket ráhangolni a feladatra , a mintegy 430 nap, alig több mint 10 200 óra múlva várhatóan bekövetkező európai csatlakozás pillanatára. Ebben a csatlakozási pillanatban a magyar közszolgálati fő adó, a Magyar Televízió is méltó helyzetben kell hogy legyen a már most is tag és a velün k együtt csatlakozó országok hasonló intézményeinek rangsorában. Ehhez itt és most csendes, nyugodt, felnőttekhez méltó beszédre és gondolkodásra van szükség. Az 1994 decemberében Prágá ban tartott miniszteri konferencia - ahol hazánkat az akkori kulturális miniszter képviselte - dokumentuma kimondta: "Az európai gyakorlat azt mutatja, hogy a köztelevíziót civil szervezeteken keresztül a közösség ellenőrzi, mi több, beleszól tulajdonos jo gán a köztelevízió ellenőrzésébe, sorsának alakításába." (12.40) Tudom, hogy a költségvetési pénz is a polgároké, és mégis a költségvetésből eredő pénzt, adományt mint kormányzati kegyet élik meg az emberek, de amiért közvetlenül fizetnek, ott jogot formál hatnak véleményt mondani a vásárolt "áru" minőségével kapcsolatban, a számukra való megfeleléssel kapcsolatban, közvetlenül megélhetik tulajdonosi érzetüket. Az eddigi üzemben tartási díj jelképes volt abból a szempontból is, hogy egy család egy hónapban e gyegy csatornájának, a Magyar Televízió Részvénytársaság egyegy csatornájának finanszírozásához hogyan járult hozzá. Nézzük! Egy család 740 forintot fizetett havonta, ebből 20 százalék jutott az MTV egy csatornájára. Ez összesen 740, osztva százzal, szor ozva hússzal, az 148. Egy napra ebből 148 osztva harminccal, azaz, még 5 forint sem jutott. Így döbbenetes a szám. Az újságok ára ennek 1520szorosát teszi ki, és mégis, az előbb elmondottak mellett még ez az 5 forint is fontos, létkérdés
