Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - A közvetítői tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter):
1465 bizonyos fokig az eljárásról szól. Így lehetne aztán logikusan levezetni, hogy van egy ilyen intézmén y, ennek ez és ez az eljárása, és ebben az eljárásban a feleken kívül, a főszereplőkön kívül ki vesz még részt. Természetesen ez a közvetítő, akinek a tevékenységében - mivel két fél között próbál egyezséget létrehozni - természetesen pártatlannak és függe tlennek kell lenni, de ezt biztosítják is az összeférhetetlenségi szabályok. Azt is meghatározza a jogszabály, hogy ki végezhet ilyen tevékenységet: a közjegyzőn és az ügyvéden kívül az, aki ilyen tanfolyamot végzett. Az, hogy ez a tanfolyam mi lesz, hogy lesz, nem derül ki ebből az előterjesztésből. Jó lett volna utalni rá. Én gondolom, hogy a tanfolyam során biztos, hogy valamiféle pszichológusi stúdiumokat is kell végezni, gondolom, szükséges ehhez a tevékenységhez. Nagyon helyesen azt is meghatározza a törvénytervezet, hogy nem engedi szabadjára ezt a tevékenységet, mondjuk úgy, az állam, és az igazságügyminiszternek bizonyos ellenőrzési jogosultsága van - eseti és rendszeres is - e tevékenység fölött. Sőt, még az is benne van - és ez is helyes , hogy a tanfolyamot végzetteknek következetesen, időszakonként bizonyos továbbképzésen kell részt venniük. Arról is szól a törvénytervezet, hogy a közvetítő igénybe vehet szakértőket, de nem feltétlenül igazságügyi szakértőt, mint a bírósági eljárásokban, hanem bárkit, akinek a szakértelmében maguk a felek megegyeznek. Ezért természetesen díjazás jár. Ugyancsak a felek kérelmére bevonhat olyat is az eljárásba a közvetítő, akinek valamiféle tudomása van erről az eljárásról. Említettem már a díjazást. Nyilvánvaló é s természetes, hogy ezért a tevékenységért díjazás jár, és az is biztos, hogy ez kevesebb lesz, mint a bíróságoké. Az is igaz, hogy az eljárás sokkal egyszerűbb és gyorsabb, mint a bíróságoké, tehát ez is indokolja ennek az egész intézménynek a bevezetését . Ám félő, hogy ha a díj - helyesen - jóval olcsóbb, mint a bíróságoké, nem lesze az ebből, hogy rákényszerül a szegényebb fél arra, hogy ne a bíróságon keresse az igazság útját, tehát mintegy a bíróság teljesen kiküszöbölődik, hanem ilyen közvetítői eljá rás során keresse meg az igazát. Ha ez így lenne - és valóban ez így teljesen felváltaná vagy nagyban felváltaná a bíróság tevékenységét , akkor ez viszont alapjogokat sért. Az alkotmány biztosítja azt, hogy mindenki a bírósághoz forduljon jogos igényeine k elbírálása végett. Igaz, hogy a jogszabálytervezet azt is tartalmazza, hogy egyébként a felek ezt a bírói utat a jövőben is igénybe vehetik, függetlenül attól, hogy közvetítői eljárásban is részt vettek. Különösen örömömre szolgált az, de ez már így volt a Dávid Ibolya előterjesztésében is, hogy a mediátor, a mediáció kifejezés helyett - amely latin kifejezés, de a szakirodalom általában ezt használja - magyar kifejezést használ. Bár itt megjegyzem, hogy nem teljes következetességgel, mert az általános in dokolásban nagyon sok helyen mediátor van, és zárójelben a közvetítő. Fordítva kellene hogy legyen, ha már ezt a helyes utat választotta. A mediátor latin kifejezésnek két értelme van magyarul: a közvetítő és a közbenjáró. Én a közbenjárót talán szerencsés ebbnek érezném. A Házszabály 101. §a és 95. §a foglalkozik azzal, hogy az általános vitában mit kell vizsgálni. Vizsgálnunk kell azt, hogy nem ütközike alkotmányba, más jogszabályba. Nem ütközik. Szükségese? Nem szükséges. Sem európai uniós előírás, se m a társadalmi viszonyok oly mérvű változása ezt nem indokolja. Tehát nem lehet kimondani azt, hogy szükséges, különösen nem olyan formában, hogy ez a közvetítői eljárás majd addig nője ki magát, hogy minden bírósági eljárásnak szinte egy megelőző folyamat a lenne. Akkor az egésznek nem lenne semmi értelme. Viszont mivel az európai országok egy részében ez már egy bevezetett intézmény, valóban konfliktuskereső megoldásával - amely egyébként a polgári életben is példamutató lehet, ha ez megfelelőképpen kialak ul , attól függetlenül, hogy a szükségességét nem lehet kimondani, mégis célszerű ennek a törvénynek az elfogadása. Összegezve: esetleg bizonyos módosító javaslatokkal ez a törvénytervezet mindenféleképpen támogatást érdemel. Köszönöm. (Taps.) ELNÖ K (Harrach Péter) :
