Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 30 (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Harrach Péter): - VARGA MIHÁLY (Fidesz):
1455 amikor NyugatEurópa részévé válhattunk volna, de kicsinyes érdekek miatt nem sikerült a kiegyezést elérni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.) ELNÖK (Harrach Péter) : Köszönöm szépen. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Varga Mihály képviselő úr, a Fidesz frakcióvezetőhelyettese: "Mit tesz a kormány?" címmel. Képvi selő úré a szó. VARGA MIHÁLY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Birkatürelemmel vette tudomásul a kormány és a székesfehérvári városvezetőség az IBM gyár 3700 munkahely megszűnését okozó bezárását. Ezzel a komment árral adta hírül a Népszabadság nevű napilap október 24én, hogy az elmúlt évtized legnagyobb magyarországi elbocsátására kerül sor. A cég az idén eddig már ezernél több dolgozóját küldte el, a gyárbezárással további 3700 munkást tesz az utcára. Tisztelt H áz! Egy gyár bezárása, az ott dolgozó emberek utcára kerülése sohasem örömteli. A létbizonytalanság, a munkanélküliség érzete még azok számára is nyomasztó, akiket közvetlenül nem érint a döntés. 3700 munkanélküli megjelenése egyik napról a másikra riasztó mindenkinek, akár van munkája, akár nincs, legyen akár környékbeli szolgáltató kisvállalkozó, fodrász, virágárus, vendéglátós, vagy legyen helybeli pedagógus, óvónő, aki a gyermeken keresztül a család megélhetéséért is aggódik. De egy ilyen esemény nem de rült égből villámcsapásként érkezik. A székesfehérvári üzem esete óhatatlanul kérdések sorát veti fel. Mikor értesült először a kormány a gyárbezárás szándékáról? Mennyire vették ezt komolyan? Megpróbáltáke megakadályozni, vagy tehetetlenül és tétlenül vá rták a végkifejletet? Voltake megbeszélések, tárgyalások, egyeztetések a gyár vezetőivel, tulajdonosaival? Milyen megoldást javasoltak a bezárás helyett? Bevontáke ebbe a város vezetőit? Egyáltalán volte tudomása a szocialista polgármesternek, önkormány zati testületnek a készülő bezárásról? Ha igen, miért maradtak némák, ugyanúgy, mint az azóta is néma szakszervezetek? Kiknek és miért volt fontos, hogy a bezárásról szóló bejelentés csak az önkormányzati választások után történjen meg? Kérdések özöne, ame lyekre azóta sem kaptunk választ; választ nem, vádaskodást, rágalmazást viszont igen. Megdöbbentő volt a tegnapi ülésnapon Kiss Péter minisztert hallani, aki előbb jól hangzó, de semmitmondó napirend előtti hozzászólást tett, majd később, ezt akarván kompe nzálni, kérdésre válaszolva a Fideszt vádolta meg. A miniszter urat még az sem zavarta, hogy nem tudott különbséget tenni létszámleépítés és gyárbezárás között, ellenben tudott dühös kirohanást intézni az ellen, aki 3700 ember érdekében parlamenti kérdést fogalmazott meg. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor néhány éve egy francia cég be akarta zárni győri üzemét, az Orbánkormány azonnal cselekedett. A helyszínre érkező gazdasági miniszter és államtitkár végül olyan megállapodást írhatott alá, a mely a győri munkahelyek százait, ezreit menthette meg. Így történt, mert volt egy aktív gazdaságpolitika, amely azonnal reagált az eseményekre, a körülmények változására. Most ilyen gazdaságpolitika nincs. Egyáltalán, semmilyen gazdaságpolitika nincs. Önö k, tisztelt kormánytagok, el voltak foglalva a kampánnyal. El voltak foglalva magukkal, azzal, hogy lejárassák, megrágalmazzák a Fidesz politikusait. Önök gazdaságpolitika helyett Keller Lászlót adták ennek az országnak. Öt hónapon keresztül Keller László vádaskodásaitól, rágalmaitól volt hangos a kormánypárti sajtó; igen, mert önöknek Fideszfóbiája van, Orbánfóbiája van. Fontosabb volt a Fideszre lőni, mint arra figyelni, mi történik a gazdaságban.
