Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KONTRÁT KÁROLY, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1424 Tisztelt Országgyűlés! Megnyugvással fogadhattuk, tisztelt ké pviselőtársaim, hogy az Európai Bizottság ez év október 9én nyilvánosságra hozott, Magyarországról készült éves jelentésében foglaltak szerint tavaly óta jelentős előrelépés tapasztalható a bel- és igazságügyi együttműködés területén. Az éves jelentés kie meli, hogy a rendőri együttműködés, valamint a szervezett bűnözés elleni küzdelem terén az Országos Rendőrfőkapitányság szervezeti egységeként működő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, közkeletű nevén NEBEK, képes biztosítani a nemzetközi rendőri együttműködést, valamint az Europolmegállapodás végrehajtását. Ugyanakkor felhívja a figyelmet arra, hogy hazánknak még ratifikálnia kell többek között a 2000 decemberében általunk már aláírt, az ENSZ keretében létrejött, szervezett bűnözés elleni egyezmé nyt és annak kiegészítő jegyzőkönyveit. Alá kell még írnunk és ratifikálnunk kell még a büntetőügyekben való kölcsönös segítségnyújtásról szóló európai egyezmény 2001 novemberében elfogadott második kiegészítő jegyzőkönyvét, illetőleg csatlakoznunk kell a szervezett bűnözés elleni európai uniós stratégia második célkitűzésében szereplő azon egyezményekhez, amelyeknek Magyarország ma még nem részese. Az európai uniós csatlakozást előkészítő jogharmonizációs tevékenység alapjaként a kormány 2002 márciusában k özzétett jogharmonizációs programjában az igazságügyi együttműködés, valamint a határőrizet területén megvalósítandó jogharmonizáció keretében a büntető- és szabálysértési ügyekben, a nyomozó szervek közötti nemzetközi együttműködésről és segítségnyújtásró l, valamint a közlekedés rendjét sértő jogellenes cselekményekkel kapcsolatos jogsegélyről szóló törvényjavaslat elkészítését irányozta elő. Ennek célja az Európai Unió tagállamai közötti, a büntetőügyekben való kölcsönös jogsegélyről szóló egyezménnyel, t ovábbá annak kiegészítő jegyzőkönyvével való összhang megteremtése jogrendünkben. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita tárgyát képező törvényjavaslat ezzel szemben a büntetőeljáráson kívül az úgynevezett büntetőeljárást megelőző operatív felderítő tevé kenységet írja le, amely jelenleg minimum állami vagy szolgálati titoknak minősül, a schengeni vívmányoknak megfelelő együttműködési formákat szabályozza. Így a közvetlen információcserét, az ellenőrzött szállítást, a közös bűnfelderítő csoport létrehozásá t, a bűnüldöző szervvel együttműködő személy igénybevételét, a fedettnyomozó alkalmazását - a rendőrségi törvényben szabályozott, bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés tevékenységi körébe tartozik, jelenleg kétharmados törvény szabályozza , a határon átnyúló megfigyelést, a forró nyomon üldözést, az összekötő tisztviselő alkalmazását, a titkos információgyűjtést - nemzetközi együttműködés alapján , valamint a tervezet ide sorolja a tanúvédelmi program alkalmazását, szintén nemzetközi együt tműködés alapján, amely nyílt büntetőeljárás során kerül alkalmazásra. A hatóság előtt már folyamatban lévő büntetőeljárásnak tehát lehet védendő tanúja, sértettje. A büntetőeljáráson kívüli nemzetközi rendőri együttműködés jogalapját megteremtő törvény me galkotását mindenképpen szükségesnek tartja a FideszMagyar Polgári Párt képviselőcsoportja is. Azt azonban bárki könnyen beláthatja, hogy koncepcionálisan elhibázott az a jogalkotói lépés, amellyel az előterjesztő a "bűnüldöző szervek" terminust vezeti be , amely új gyűjtőfogalom lenne, és a törvényjavaslatot a "bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről" címmel illeti. A bűnüldözés is külön értelmezést nyer, ugyanis e törvényjavaslat szóhasználatában csak a büntetőeljárás körén kívül eső bűnfelderítő é s bűnmegelőző tevékenységet értjük ez alatt. Alkotmányunk és az ügyészségről szóló törvény figyelembevételével nehéz elvitatni, hogy az ügyészségnek is van bűnmegelőző szerepe, viszont a törvényjavaslat személyi hatályát tekintve az ügyészi szervezetet nem érinti. Hasonlóan nem vonatkozik az APEH Nyomozó Hivatalára sem, annak ellenére, hogy az Európai Bizottság éves jelentésében foglaltak szerint a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központhoz - idézem : "további összekötők delegálása szükséges a Legfőbb Üg yészség és az adóhatóság állományából." Ez kétséget kizáróan európai uniós elvárás. A személyi állományában így kiegészített Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ lehet - és álláspontunk szerint csakis ez lehet - az a szervezet, amely kellő felhatalmaz ás alapján koordinálhatja az Unión
