Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. GÁL ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
1422 érvényesüljenek. A kínlódás kife jezés abban az értelemben is indokolt, hogy nemcsak egyegy fogalom vagy nemcsak a büntetőeljárás új dogmatikája kialakulásának lehetünk tanúi, hanem annak is, hogy egyegy ilyen típusú jogszabály beillesztése a jogrendszer egészébe láthatóan - és ezt a ko rábbi évek is bizonyították - nem megy zökkenő nélkül. (15.10) Ahogy itt már szóba került a bizottsági vita ismertetése kapcsán, e jogszabály, tehát a nemzetközi bűnügyi együttműködésről szóló jogszabály bizonyos tekintetben ütközik a jogsegélyről szóló '9 6. évi XXXVIII. törvénnyel; pontosabban: nem mindig határolódnak el bizonyos eljárási cselekmények, illetőleg könnyen mennek át bizonyos folyamatok olyan területekre, ahol már a másik jogszabály hatálya kellene hogy érvényesüljön, ami minden bizonnyal jele ntős zökkenőket okozhat ennek az egész folyamatnak a gyors és jogszerű lebonyolításában. Ezért a szocialista frakció is messzemenően egyetért, hogy sürgősen felül kell vizsgálni a bűnügyi jogsegélyről szóló említett törvényt, és össze kell hangolni ezzel a törvénnyel; annál is inkább, mert sokszor ebben a törvényben szinte szó szerint ismétlődnek meg paragrafusok, amelyek a '96. évi XXXVIII. törvényben benne vannak, márpedig azt hiszem, hogy ez önmagában problémákat jelenthet, hiszen nem hiszem, hogy a joga lkalmazók számára könnyebbséget jelent, ha két törvényben ugyanazok a szabályok vannak. Mindezek kapcsán jegyzem meg - ez is szóba került a bizottsági vita ismertetése kapcsán , ezt elmondtam ellenzékiként, és most elmondom kormánypártiként is, ez talán n agyobb hitelt ad a szavaimnak, nevezetesen, hogy változatlanul nem megoldott a bűnüldöző szervek titkos információgyűjtésének parlamenti ellenőrzése. A modern bűnüldözés ezeket a módszereket nem nélkülözheti, de talán éppen ezért nem nélkülözheti a parlame nti ellenőrzést sem. A magyar parlamentnek ez ideig nem volt és nincs rálátása a bűnüldöző szervek ilyen tevékenységének mértékére, hatékonyságára, és ha már a nemzetközi bűnügyi együttműködésről beszélünk, érdemes azt is tanulmányozni, hogy az Európai Uni ó egyes országaiban miként oldják meg ezt a problémát. Tisztelt Országgyűlés! A tárgyalt törvényjavaslat elfogadása esetén jelentős előrehaladást teszünk a bűnüldözés területén az Európai Unióval való jogharmonizációban, mint ahogy ez minden eddigi megszól aló által is hangsúlyozott téma volt. A törvényjavaslat - ahogy az indokolásában említi - a nemzetközi együttműködés belső jogi kereteit teremti meg, konkrétan azt, hogy lehetőséget ad arra, hogy alkalmas időben tagjai lehessünk azoknak a nemzetközi szerve zeteknek és részesei lehessünk azoknak a nemzetközi egyezményeknek, amelyek elsősorban az Európai Uniót illetően a nemzetközi bűnügyi együttműködést szabályozzák és szervezik. A törvényjavaslat több pontja ezekhez az eseményekhez köti a hatálybalépést, ezé rt valószínűleg a vitában fel fog vetődni, hogy nem koraie ez a törvény így, ebben a formában, nem kellenee megvárni azokat az időpontokat, amikor a tényleges csatlakozás bekövetkezik. Úgy véljük, hogy nem korai, hiszen bizonyos szabályai már a közeljövő ben hatályba léphetnek, és keretet adhatnak a már egyébként létező nemzetközi bűnügyi együttműködésnek. Hozzátartozik a dologhoz az is, hogy teljes joggal és teljes felelősséggel részt kell venni abban a széles körű nemzetközi együttműködésben, amely egyre terebélyesedik Európában, ez feltételez a magyar hatóságok részéről egyfajta tanulási folyamatot is, és úgy gondolom, hogy ezt nem lehet elég korán elkezdeni. Tehát ebből a szempontból nem tartjuk korainak ennek a törvénynek az elfogadását. Hangsúlyozni k ell azonban mindezek kapcsán is azt - mint ahogy a legutóbbi országjelentés is éppen a belügyi területre vonatkozóan megállapítja , nem egyszerűen csak a jogharmonizációról van itt szó, azt könnyebb megtenni; nehezebb megtenni, hogy a szervezeteket tényle gesen alkalmassá tegyük az együttműködésre. Ehhez megfelelő technikai, szervezési, emberi feltételek megteremtése szükséges, és valljuk be őszintén, hogy e tekintetben a magyar rendőrség és az érintett szervek igencsak jelentős javításra szorulnak. Biztos vagyok benne - ezt a Szocialista Párt a következő években következetesen szorgalmazni és támogatni fogja , hogy a kormány ennek megteremti a feltételeit.
