Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN, a rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
1419 együttmű ködését. Amennyiben a büntetőeljárás keretében történik az együttműködés, az továbbra is az igazságügyi jogsegély keretében fog történni. Éppen ezért a bizottság felhívta a kormány figyelmét, hogy a jogharmonizáció keretében elengedhetetlen a jogsegélyről szóló törvény módosítása. Ugyancsak szükségessé válik a nemzetközi bűnügyi együttműködési központ tevékenységének áttekintése és szakmai, személyi feltételeinek erősítése. A bizottsági ülésen több olyan kérdés is felmerült, amelyet az általános, illetve ré szletes vita keretében még pontosítani indokolt. Így például a bűnüldöző szervek körébe tartozike az APEH Bűnügyi Igazgatósága vagy az Ügyészségi Nyomozó Hivatal? Elegendőeke a jelenlegi tervezett garanciális szabályok a külföldi hatóság Magyarország ter ületén eljáró tagjának ténykedésével kapcsolatosan, például a kényszerítő eszközök alkalmazása vonatkozásában? Mindezekre figyelemmel azért a bizottság úgy ítélte meg, hogy a törvénytervezet alkalmas az általános vitára. Köszönöm. (Taps a kormánypártok sor aiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Tisztelt Országgyűlés! A kisebbségi vélemény ismertetésére megadom a szót Weszelovszky Zoltán úrnak, szintén öt percben. DR. WESZELOVSZKY ZOLTÁN , a rendészeti bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Képviselőtársaim! Az Országgyűlés rendészeti bizottsága 2002. október 9én tárgyalta a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló T/990. számú törvényjavaslatot. A törvénytervezetet előterjesztő kormány képviselője kifejtette, hogy a dokumentum a bel- és igazságügyi fejezet egyik utolsó nagy jogharmonizációs feladata. Uniós elvárás, hogy Magyarországnak is rendelkeznie kell olyan belső jogi normával, valamint nemzetközi szerződésekkel, amelyek az új típusú együttműk ödés formáit szabályozzák a bűnfelderítés és a bűnmegelőzés területén. A büntetőeljáráson belüli együttműködés továbbra is az igazságügyi jogsegély keretén belül fog megtörténni. A törvényjavaslat az érintett szerveknek új jogköröket nem biztosít, hanem az érvényes jogköröknek ad egy újfajta nemzetközi dimenziót, mely nemzetközi szerződésekben fog testet ölteni. A bizottsági vitában a bizottság tagjai számos elvi, tartalmi, általános és konkrét gondolatot, felvetést, valamint kérdést fogalmaztak meg az előt erjesztéssel kapcsolatban. Elhangzott, hogy külföldi hatóság Magyarország területén való ténykedése, például kényszer vagy kényszerítő eszköz használata a társadalom felől kritikák forrása lehet, hiszen erre a közelmúlt hazai eseményei is adtak példát. A v itában felhívták a figyelmet a politikai vagy köztörvényes jelleg eldöntésének szubjektív veszélyeire, illetve ezzel összefüggésben a belügyminiszteri hatáskör kontrolljának hiányára. A vitában felvetődött, hogy a terror jellegű cselekmények esetén sokszor nagyon nehéz élesen megkülönböztetni a bűnügyi terrorizmust az úgynevezett politikai terrorizmustól. Vitatott helyzetben ennek eldöntése a belügyminiszter feladata lesz, azonban kérdéses, hogy ez jó megoldáse. A bizottsági vitában felvetettük, hogy a fok ozott igényre tekintettel a törvényjavaslat a titkos információgyűjtés valamennyi formájának alkalmazását lehetővé teszi, vagyis a magyar bűnüldöző szervek magánlakást titokban átkutathatnak, az észlelteket technikai eszközzel rögzíthetik, levelek tartalmá t megismerhetik s a többi. Ennek feltételeit és részleteit firtató kérdésünkre nem kaptunk választ. A vitában megfogalmazódott az is, hogy a magyar rendszer jelentősen eltér az uniós rendszertől abban a tekintetben, hogy a különleges eszközök használata ná lunk döntően a nemzetbiztonsági szolgálatok hatáskörébe tartozik, míg az Unió országaiban ez jellemzően a bűnüldöző szervek feladatköre. Ezzel kapcsolatban elhangzott, hogy sem mi, sem más ország nem lelkesedik azért, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokhoz tartozó szervezetek vagy személyek ebben az együttműködésben