Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 29 (28. szám) - Vadai Ágnes (MSZP) - a külügyminiszterhez - "Merre halad az Egyesült Nemzetek Szervezete reformja?" címmel - ELNÖK (Mandur László): - KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter:
1383 Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Október 24én ünnepeltük az egyesült nemzetek napját. Bár Magyarország figyelme ma az európai uniós csatlakozásra kon centrálódik, mégsem felejthetjük el, hogy az ENSZ mit jelent a világ és hazánk számára. A nemzetközi szervezet alapokmányának preambuluma a mai, új biztonsági kihívásokkal teli világban válik csak igazán fontossá. A bevezető a következőket mondja: "Mi, az egyesült nemzetek népei, elhatározván azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre, hogy újból hitet teszünk az alapvető emberi jogok, az emberi személyis ég méltósága és értéke, a férfiak és nők, valamint a nagy és kis nemzetek egyenjogúsága mellett, hogy megteremtjük azokat a feltételeket, amelyek mellett az igazságosság és a nemzetközi szerződésekből, valamint a nemzetközi jog egyéb forrásaiból eredő köte lezettségek iránti tisztelet fenntartható, hogy előmozdítjuk a szociális haladást és a nagyobb szabadság mellett az életfeltételek javítását, és hogy ebből a célból türelmet gyakorlunk, és egymással jó szomszédként, békességben élünk együtt, egyesítjük erő inket a nemzetközi béke és biztonság fenntartására." Ismert tény, hogy az ENSZ a második világháború utáni nemzetközi struktúrára szerveződött. Az utóbbi években több, a világ békéjét veszélyeztető válság bebizonyította, hogy az ENSZ nélkül nem lehet békét teremteni, de a kialakult szervezeti felépítés és döntéshozatali mechanizmus nem alkalmas a gyors és hathatós fellépésre. A megújult világszervezetre szükség van, az alapokmányában megfogalmazott célok és elvek megőrzése pedig minden demokrata feladata. T isztelt Miniszter Úr! Mindezek tudatában kérdezem öntől, hogy milyen konkrét lépések születtek az ENSZnek egy modern, az új kihívásokra is válaszolni tudó nemzetközi szervezetté való átalakítására, és a Magyar Köztársaság milyen módon járul hozzá az ENSZ megújulásához. A válaszát előre is köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. A kérdésre Kovács László külügyminiszter úr válaszol. Parancsoljon, öné a szó, miniszter úr. KOVÁCS LÁSZLÓ külügyminiszter : Köszönöm a szó t, tisztelt elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Asszony! Én mindazzal egyetértek, amit az ENSZ szerepéről a kérdésében elmondott, és amit az ENSZ tevékenységének a jelentőségéről is mondott. Az is igaz, hogy a kétpólusú világ, ezen belül az amerikaiszovjet szembenállás idején az ENSZ szerepe erőteljesen csökkenni látszott, és úgy tűnt, hogy meg is szűnik ennek a szerepnek a fontossága. És akkor legfeljebb beszélni lehetett az ENSZ reformjáról, és egyet lehetett érteni az ENSZ reformjának szükségessé géről, de az alapvető kérdésekben az egyetértés minimuma sem volt meg. Ami változást hozott ebben, az a kilencvenes évek új nemzetközi realitásai, a kétpólusú világ megszűnése, mert ugyanekkor jelentek meg bizonyos regionális konfliktusok olyan területeken , például Európa déli részén, ahol korábban ilyen válságokra nem kellett számítani. És a változást jelezte, hogy először az Öbölháború kérdésében, majd a délszláv válság megoldásában alakult ki nagyon hatékony együttműködés a nemzetközi jogi felhatalmazás t egyedül adni képes Egyesült Nemzetek Szervezete és a határozatok kikényszerítését katonai erővel egyedül biztosítani képes NATO között. Ez kellett például a boszniai válság rendezéséhez vagy az Öbölháború eredményes lefolytatásához. És ez magával hozta az ENSZ szerepének újbóli felértékelődését, és felértékelődött az ENSZ szerepe, ahogy ezt ma éppen az iraki probléma megoldásának a szükségessége jelzi, a tömegpusztító fegyverek további elterjedésének megakadályozásában is. Ami megtörtént, ez a főtitkársá g átalakítása, az ENSZtitkárság átalakítása Kofi Annan kezdeményezésére; ott jelentős átalakítás, szervezeti lépések, létszámcsökkentés volt. Amiben nem történt előrelépés, ami nagyon fontos lenne, ez a Biztonsági Tanács reformja; ott sajnos az elvi egyet értés megvan (Az elnök jelzi az idő leteltét.) , mi azt képviseljük, hogy a Biztonsági Tanács
