Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. szeptember 10 (17. szám) - Az 1956. évi forradalom és szabadságharc eseményeivel, valamint Nagy Imre miniszterelnök mártírhalálával összefüggő történelmi ünnepnapok méltó megünnepléséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Mandur László):
138 akkor, én sem szavaztam meg, tartózkodtam. Miért? Mert az ellenzék úgy érezte, úgy ítélte meg, hogy egyszerű önigazolás történik, és ki akarják használni Nagy Imre nevét. Én miért gondoltam ezt, az on kívül, hogy meggyőztek az ellenzéki érvek önmagukban is, de saját magam is miért gondoltam azt, hogy ez így van? Szekeres képviselő úr - azt hiszem, frakcióvezetőként vagy helyettesként - engem is megkeresett a Szocialista Párt részéről egy levélben, h ogy támogassam a Nagy Imretörvényt. Nos, akkor én függetlenként előterjesztettem 1991. június 19én, amiről az előző napirendi pontnál vitatkoztunk, a szovjet csapatok kivonulása évfordulójának a törvénybe iktatását, a magyar szabadság napjáról szóló törv ényt. S azt mondtam Szekeres frakcióvezetőhelyettes úrnak, hogy ha komolyan Nagy Imre szellemét akarják tisztelni, akkor szíveskedjenek napirendre venni az én törvényjavaslatomat is, és fogadjuk el a magyar szabadság napjáról szóló törvényt, június 19ét nyilvánítsuk nemzeti emléknappá. (19.40) Akkor ezt a Szocialista Párt nem volt hajlandó elfogadni. Hadd tegyem hozzá, most arról van szó, hogy közös akarattal nemzeti ünneppé fogjuk ezt a június 19ét emelni. És én bizony tényleg úgy éreztem, hogy ha az a nagy történelmi eredmény, amiért Nagy Imre az életét adta, nem kap a törvényben megörökítést, nem kap elismerést, nem kerül méltó helyére, akkor nem lehet őszinte Nagy Imre személyének a tisztelete azok részéről, akik ezt a két dolgot egyszerre nem tudják magukévá tenni és megvalósítani. Úgyhogy én akkor ezért tartózkodtam a törvény megszavazásától. ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Kétperces fölszólalásra megadom a szót Szabó Zoltánnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének. Parancsoljon, öné a sz ó. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. A mai vitában immár harmadszor mondja el Révész képviselőtársam azt a csacsiságot, hogy Nagy Imrét a baloldal végeztette ki. Nem a baloldal végeztette ki, képviselő úr. A baloldalnak maga Nagy Imre is része volt, mint azt az imént megbeszéltük, de része volt az ugyancsak kivégzett Gimes Miklós, az ugyancsak kivégzett Angyal István, része volt Donáth Ferenc és Losonczy Géza, része volt Kéthly Anna. Ezek mind nem végeztették ki Nagy Imrét, tisztelt képvis elő úr. Nagy Imrét egy olyan hatalom végeztette ki, pontosabban annak az első embere, Kádár János, aki mindhaláláig vetélytársat látott és hatalmának veszélyeztetőjét látta Nagy Imrében, amelyet valóban idegen szuronyok ültettek Magyarország kormánya élére vagy pártja élére, tudom is én. Ez kétségtelen tény. De ettől, tisztelt képviselő úr, még nem válik igazzá az, amit ön egyfolytában igyekszik összemosni. Ön szeretné összemosni természetesen a baloldalt, mert úgy gondolja, hogy nagyon célszerű önöknek pol itikailag, ha mindazzal, amivel a Magyar Szocialista Párt maga is több ízben szembefordult, sikerül újra és újra összemosni a Magyar Szocialista Pártot. Tisztelt Képviselő Úr! Ön tiszta beszédet és nyílt szembefordulást vár a Magyar Szocialista Párt részér ől. Számtalanszor elmeséltem, hogy ezek megtörténtek, párt által elfogadott dokumentumokban történtek meg. A Magyar Szocialista Párt megszavazta az 1990es törvényt, megszavazta a Nagy Imre emlékének törvénybe iktatásáról szóló törvényt, meg fogja szavazni a Nagy Imreféle kitüntetést és így tovább. És minden egyes esetben önök azok, akik azt mondják, hogy önök ezt nem szavazzák meg azért, mert a Magyar Szocialista Párt még nem mutatott elég szembefordulást a múlttal; amikor pedig mutat, akkor ezt elutasítj ák. Tisztelt Képviselő Úr! Ez egy önmaga farkába harapó kígyó. Önöknek borzasztóan kellemetlen - én tudom , hogy Magyarországon létezik egy erős baloldal, sőt most történetesen kormányon van. Önök mindent szeretnének megtenni ennek a lejáratására. De ez m ár egy lejárt lemez, tessék nekem elhinni, nem fog ez már menni! ELNÖK (Mandur László) :
