Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 24 (27. szám) - Tóth István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - "Bűvös autópálya-kilométerek" címmel - ELNÖK (dr. Szili Katalin): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
1233 Tisztelt Képviselőtársaim! Csapody Miklós, a Magyar Demokrata Fórum képviselője, interpe llációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: "Ki kárpótolja a kereskedőket?" címmel. (Jelzésre:) Igen? DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF) : Köszönöm, elnök asszony, de itt valami tévedés van. Ilyen című interpellációm nincsen, ezt korábban azonnali ké rdés formájában feltettem a miniszter úrnak, amire a miniszter úr válaszolt. Köszönöm szépen. ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Köszönöm szépen. Természetesen utána fogok nézni, képviselő úr, hogy a hiba hol történt - erről majd a hivatalt is kérdezni fogom. Tisz telt Képviselőtársaim! A Szabad Demokraták Szövetsége parlamenti frakciója nem kíván élni az interpellációs jogával. Tóth István (Fidesz) - a gazdasági és közlekedési miniszterhez - "Bűvös autópályakilométerek" címmel ELNÖK (dr. Szili Katalin) : Tisztelt Országgyűlés! Tóth István, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: "Bűvös autópályakilométerek" címmel. Tóth István képviselő urat illeti a szó. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Kö szönöm, elnök asszony. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Ha valaki állandóan csak száz napra tekint előre, gyakran célt téveszt a hosszabb távú feladatok tekintetében. Egyébként sem tudjuk mire vélni a száznapos határvonalakat, hiszen idegenek a minde nnapi élettől. De ha már valaki csak száz napra figyel, mert másra sajnos nem képes, akkor is jobban tenné, ha egy adott témában legalább határozott álláspontot képviselne. Ha erre sem képes, ne csodálkozzon, hogy az emberek úgy érzik, a bolondját járatják velük. Felteszem, nem árulok el önnek újdonságot azzal, hogy a fenti gondolatmenet elsősorban az autópályakérdésre vonatkozik, bár sajnos sok más példát is említhetnék. A nyilatkozatok sokszínűen és hosszan kígyóznak. Ezzel ellentétben az autópályák idén bizony már nem épülnek tovább. Miközben a minisztériumi előterjesztés négy év alatt sovány 59 kilométerről beszél, addig ön és minisztere a 3050 és a 830 közötti számok széles tárházát vonultatta fel az elmúlt hónapokban tett nyilatkozataiban. Az ember c sak kapkodja a fejét e határozatlanság okán. Lassan megszokhatjuk, hogy a nagy számok és a szavak mögött semmi, de semmi kézzelfogható dolog nincs. Megjegyzem, a hasonlóan furcsa történetekhez tartozik még a budapesti felújítási munkálatok nyerteseinek kér dése - ez is rendkívül rossz folyamat előjele; egy olyan folyamaté, amelynek során a törvényes közbeszerzések mögé elvtelen alkukat bújtatnak. Erre valahogy miért nem figyel, és miért nem emeli fel a szavát az üvegzseb helyett üvegszemügyi államtitkár, Kel ler László úr? (Derültség az MSZP padsoraiból.) Továbbra sem tudjuk mire vélni, hogy saját hazájukban az ország autópályáinak építésénél miért nem engedi a kormány a magyar fővállalkozók munkához jutását. Az elmondottak mellett az M5ös autópálya esete is jól mutatja, hogy a száznapos programok puffogtatása helyett sürgősebb problémákat kellene kezelni. A mostani helyzet az, hogy 250 munkanappal számolva személyautóval évente 1 millió 345 ezer forint, kamionnal 4 millió 170 ezer forint autópályadíjat kell k ifizetni - ez mindkét esetben több mint ötvenszerese az állami autópályák