Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának köszöntése - Az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz):
1197 A lerakás drágításával, amit az anyagban írnak, nem lehet c sökkenteni a veszélyes hulladék mennyiségét, mert akkor elviszik, mint eddig is, illegális lerakókba. A veszélyes hulladék magától nem hasznosul, mint ezt önök leírják: az vagy hasznosítható, vagy nem. Nem az a tulajdonsága, hogy magától hasznosul, mondjuk , egy galvániszap vagy vörösiszap. Nézzék meg, Mosónmagyaróvárott hogy hasznosul a vörösiszap: úgy, hogy a szél elviszi, aztán mindannyian beszívjuk. Az is nagy kérdés, hogy ha kétszeresére növelik az égetőkapacitást, négyötszörösére a lerakót, akkor hogy an csökken a jövőben a hulladék mennyisége, és hogyan nő a hasznosítás aránya - sehogy, ez mellébeszélés. Miről beszélünk itt, mi akkor a valóság, természetesen a veszélyes hulladék esetén? A negyedik részben, a finanszírozásnál érdekes, hogy éppen úgy írj a le a konkrét összeget, mint a helyzet elemzésénél az alapállapotot. Ezért találkozunk az alábbi megközelítésekkel: a jelenlegi információnk szerint, az előzetes becslések szerint a forintban szükséges fedezet megfelelő; de mennyi pénz kell 2008ig és a j övő évre? Enélkül hogy merték a terv címet adni ennek az anyagnak, és majd mit hoznak be a költségvetésben? Még csak az elfogadáshoz közeli tervezet van, de már tervezik a termékdíj helyett, és visszavételi, illetve hasznosítási kötelezettségnek (Dr. Kis Z oltán: Nem helyett, mellett!) nevezik - ilyen jogszabályra vajon lehete építeni? Tisztelt Képviselőtársaim! A feltűnő, szemet szúró részeket emeltem ki - remélem, önök ezt még kiegészítik, teljessé teszik, mint ahogy ezt a mai este folyamán megtapasztaltu k. Az elmondottak alapján se lehetünk azonban nyugodtak, hát még az anyag minden hiányosságának felsorolása esetén! Mit tegyünk hát akkor? Azt semmi esetre sem, hogy visszavonjuk, tehát itt még frakción belül is lehet ellentmondás köztünk - azt gondolom, e z nem baj, lehet vitatkozni, az sosem rossz. Az azonban fontos, hogy annak nevezzük ezt a dolgozatot, ezt az irományt, ami, vagyis: irányelv, és semmi más. Ezt az irányelvet alakítsuk át a fenntarthatóság követelményei szerint, majd kérjük meg a kormányt, hogy dolgozza ki ezután az országos hulladékgazdálkodási tervet, és nyújtsa be a tisztelt Háznak. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és várom az igazi hulladékgazdálkodási tervet, amely segítségével valóban csökkenteni lehet ebben az országban a szemetet. K öszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiból.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Normál felszólalásra megadom a szót Tóth Istvánnak, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Én is csak szeretném befejezni a gondolatmenetet, amit az előző felszólalásomban abba kellett hagyni. A termékdíj körét említettem az utolsó gondolatban, amely mint megszűnő kategória fog a következő években elő állni - ez jelenleg 1516 milliárd forintnyi forrás. Valahol jelezni kellene egy hulladékgazdálkodási tervben legalább a források helyét, ha már a nagyságát nem tudják jelezni, mert nincsenek mennyiségek és egyebek. Ha ez a jelenlegi, stabil forrás megszűn ik, helyette vajon mi lesz? A költségvetés állni fogja ezt a 1520 milliárdot, vagy esetleg a növekvő összeget, amely ahhoz szükséges, hogy a tervben lévő becsült mennyiségeket feldolgozzuk? Nem hiszem, hogy ebbe belegondoltak, holott pontosan ez lenne egy terv feladata, hogy ezeket precízen megfogalmazzák. Az újrahasznosításról több képviselőtársam is beszélt, de kénytelen vagyok én is megemlíteni abban a vonatkozásban, hogy mint másodlagos nyersanyagot, más országokban komoly piacként veszik figyelembe az t az iparágat, úgy hívják, hogy környezetvédelmi iparág; és azt az iparágat illene, ha máshogy nem, állami támogatású forrásokból elindítani. És ha már azt mondjuk és elfogadjuk, hogy az újrahasznosítás első helyen van, ennek prioritása van, akkor annak a másodlagos
