Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Margot Wallström, az Európai Unió környezetvédelmi főbiztosának köszöntése - Az országos hulladékgazdálkodási tervről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - PARRAGH DÉNES (Fidesz):
1191 Ha a saját terü letünkről, a mai napirendről, a hulladékgazdálkodásról beszélünk, akkor talán érdemes lenne, ha áttekintenénk az elmúlt 812 év eseményeit. Szembetűnő az a fejlődés, ami az elmúlt négy év során zajlott le, az elmúlt négy év során volt egyedül lehetőség a K örnyezetvédelmi Alapból és a Környezetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium közös pályázatából végre nemcsak lerakókat építeni, amiről az előbb hallottuk, hogy mi a szakmai értéke, mi az európai megítélése, hanem végre lehetett venni hulladékgyűjtő edényeket, hulladékszállító autót, végre lehetett venni szelektívgyűjtőedényeket, végre lehetett komposztáló telepekre is pályázni. Tehát úgy gondolom, hogy amikor azt mondja, hogy az előző négy év tragédia, és nem is tudom, milyen jelzőket mondott, akkor nem egészen pontosan fogalmaz. Nem kívánok még jobban visszanézni, de amikor '94 és '98 között ennek a szerencsétlen programgazda rendszernek a bevezetése megtörtént, amikor a helyi programgazdafeljogosításokat kiadták, majd országos feljogosításokat is kiadtak, ezért a rendszer a mai napig nem működik, hiszen az országos cégek lenyúlják a helyi cégek elől a hulladékot, hiszen sokkal jobb lehetőségük van. Vagy nem nagyon kellene felemlíteni azokat a nem jól körülhatárolt kistérségi lerakókat, amelyek ma v alóban sem az EUs előírásoknak, sem annak a lakóegységnek nem felelnek meg, ami gazdaságos működésüket, illetve a hulladékfeldolgozást lehetővé tenné. Tehát úgy gondolom, hogy az előző négy év ilyen minősítése igazságtalan, főleg ha a korábbi időszakot is nézzük, és úgy gondolom, hogy inkább azzal foglalkozzunk, hogy most már innen hogyan tudunk továbbhaladni. A hulladékgazdálkodási tervnek egy részével szeretnék itt foglalkozni, illetve néhány megjegyzést tenni, amelyre a bizottsági felszólalásomkor is ut altam, de most kicsit többet szeretnék erről mondani. Itt is sokszor elhangzott az önkormányzatok és a települési hulladékok kérdése. Ennek a tervnek a végén van néhány szép, színes táblázat, amely bemutatja a jelenlegi helyzetet, a fejlesztés alatt álló I SPAprojekteket és lerakó, hulladékfeldolgozó projekteket. Mind a három magyarországi táblázaton komoly felületű fehér foltok vannak. Igazából számomra az nem derül ki, és szeretném, ha itt a tervben a későbbi jogalkotásban, hiszen valóban mindannyiunk szá mára az eredmény elérése a fontos, választ lehetne kapni, hogyan fognak eltűnni ezek a fehér foltok. (22.00) Nagyon nehéz koordinációs pont az önkormányzatok társulási és nem társulási viszonya és az országos, regionális érdekek összehangolása. Igazából én azt látom, hogy sem az elmúlt években, de most sincs semmilyen garancia arra, hogy a regionális és országos érdekek alapján ezek a körzetek kialakulnak. Sajnos ma teljesen piaci alapon rendeződik a dolog, méghozzá döntően nyugati, külföldi befektetői szán dékok mentén rendeződik ez a piac. Tehát én nagyon fontosnak tartanám azt, hogy ezt a lefedettséget, a hulladékfeldolgozók és lerakók kiépítését valamilyen módon koordináljuk. Nem ad a terv arra sem választ, hogy az első- és másodosztályú szigeteléssel el látott lerakókkal mi lesz. Tudjuk, hogy ez nem felel meg az Európai Unió előírásainak, van egy türelmi idő, de igazából nem derül az ki, hogy eddig a türelmi időig mi lesz ezeknek a szerepük. Azt akarjuke, hogy megteljenek, ezért valamilyen útonmódon elj árunk abban, hogy azok az önkormányzatok, akik ezt korábban megépíttették, engedjék, hogy megteljen, vagy pedig nem akarjuk, és valamilyen félállapotban lezárjuk? - erre semmilyen szakmai válasz az anyagban nincs. A közeljövő, a közeli napok, hetek kérdése lesz, amit már a képviselőtársaim is korábban előttem említettek, a felülvizsgálatok, a lerakók felülvizsgálata, majd a rekultiváció kérdése; ezekben a dolgokban is, úgy gondolom, mind koordinációs, mind pedig forrásoldalról komoly feladatok állnak előttü nk. Az anyag valóban említi a hat regionális égető telepítési lehetőségét, amelyet a képviselőtársaim már korábban bíráltak. Én inkább azt a szempontot szeretném megemlíteni, hogy hogyan fog a két rendszer összehangolódni. Most nagyjából, mint mondtam, feh ér foltokkal, de igyekszünk egy
