Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÁLLAI ANDRÁS, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1107 millió 910 ezer forinton meg tudnak osztozni. És innentől kezdve, ha hiszik, ha nem, egy számlát kiad 15 millió forintról, amin 2 millió 910 ezer forintot nyer a két vállalkozó, az, aki kiadta, és az, aki befogadta. És persze ez mindkettőjüknek jó üzlet. Úgyhogy vigyázat! Reméljük, hogy nem fog elindulni ez a folyamat, de félek attól - ismerve a vállalkozások, a magyar emberek leleményességét , komolyan számítani kell arra, hogy komoly számlázási lehetősé get fog nyújtani a parlament - illetve azok, akik ezt majd támogatni fogják - azoknak az embereknek, akik erre hajlamosak. S valljuk be őszintén, nagyon sok ilyen vállalkozásról lehet szó. Milyen folyamatot indít még ez el? El fogja indítani azt a folyamat ot, hogy a jelenlegi fantomcégek, az alvó cégek feléledjenek. A mostani statisztikák szerint 75 ezer cégnek semmilyen adó- és statisztikai kapcsolata nincs. Amelyeknek van, azokról nincs kimutatás, mert amelyiknek már 1 forint árbevétele van, azt a statisz tikák működő vállalkozásként tartják nyilván. A 827 ezer vállalkozásból véleményem szerint több mint 100 ezer ilyen van. Fel fognak éledni azok, akik eddig semmit nem csináltak, csak azt mondták, hogy ez a vállalkozás egyszer majd jó lesz valamire. Nos, el jött az idő, jó lesz valamire. Jó lesz arra, hogy "Evás vagy? Evás vagyok. Hát, öregem, akkor adj már nekem egy egymilliós számlát! Semmi akadálya!" S akkor jön a 2 millió 910 ezer forint, felefele alapon. Ugyanis kiadhatja a számlát az evás, mert az evás nak az égvilágon semmi mást nem kell csinálnia, mint hogy december 120. között be kell jelentkeznie, és a kiadott számláit gyűjtenie kell. Ne tessék mondani, hogy ez a törvény dolga! Pontosan azok teremtik meg ezt a lehetőséget az evásoknak, akik ezt a tö rvényt támogatni fogják. Tehát sajnos el fog indulni az össznépi számlázás, és azt kell mondanom, hogy a törvényjavaslat a jelenlegi formájában minden feltételét megteremti ennek. S hogy miért vagyok ilyen pesszimista? Azt javaslom azoknak a képviselőknek, akik 1994 őszén itt ültek a parlamentben - Burány úrnak, Göndör úrnak és a többieknek , hogy emlékezzenek rá, akkor elfogadtak egy olyan személyi jövedelemadó törvényt, amely kinyitotta az átalányadózás lehetőségét. S emlékezzünk csak vissza, mi történt 1995 márciusában! Gaál Gyula SZDSZes képviselő három hónappal a hatálybalépés után benyújtott egy törvényjavaslatot a parlamentnek, hogy visszavonják az átalányadót; itt van nálam a jegyzőkönyv, ha gondolják, idézek belőle. Kérem szépen, egy elfogadott sz emélyi jövedelemadó törvényt a szocialista kormányzat három hónapon belül visszavont, pontosan azon érvek alapján, amiket most itt elmondtam. Tisztelt Képviselőtársaim! Figyelmeztetem önöket, ez a dolog egyszer már megtörtént, mégpedig ugyanígy a választás ok után, s ugyanígy a szocialista kormánnyal. Akkor a beterjesztő Békesi László pénzügyminiszter volt, és Bokros Lajos vonta vissza a törvényt, mert rájöttek, hogy káros folyamatokat indított el mind a költségvetésben, mind az egész magyar gazdaságban. Én nem kívánom azt, hogy ez a törvényjavaslat úgy járjon, hogy benyújtja László Csaba miniszter, és majd Bokrosnak a dublőre a következő év tavaszán visszavonja. Ezt nem kívánom önöknek, ezért fontolják meg azokat a várható negatív folyamatokat a törvényjavas lattal kapcsolatban, amiket az imént elmondtam. (15.40) Végezetül pedig hadd mondjam el azt, hogy ilyen formájában nem tudjuk támogatni ezt a törvényjavaslatot, még akkor sem, hogy ha a kitűzött célokkal egyetértünk. Ez a törvényjavaslat a kitűzött célokat sajnos nem tudja megvalósítani. Javaslom önöknek, hogy térjenek vissza a mikro, kis- és középvállalkozások támogatási gyakorlatához, ahhoz, amit a polgári kormány már jól beváltan megtett az elmúlt négy évben, mert ezt igazán érzik a vállalkozások. Mondok ebből négyet: Először is munkát kell adni a magyar vállalkozóknak. Itt van például az autópálya, ami egy nagy lehetőség. Aztán tovább kell csökkenteni a járulékot, ami 39 százalékról 29 százalékra csökkent, bővíteni kell az adókedvezményt, de az adókedvez ményt, azoknak a kedvezményét, akik ténylegesen adóalapot tudnak előállítani, mert ők nyereségesen termelnek, és ők ezt a pénzt vissza akarják forgatni. Bővíteni kell ezeknek a körét, és bővíteni kell ezt a lehetőséget.
