Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Mandur László): - GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója:
1095 ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm szépen. Megadom a szót Gúr Nándornak, a foglalkoztatási bizottság előadójának. Parancsoljon, öné a szó, képviselő úr. GÚR NÁNDOR , a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója : Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! A foglalkoztatási bizottság is megtárgyalta az előterjesztést szeptember 30án, és alkalmasnak tartotta az általános vitára 12 igen szavazattal, 10 nem ellenében. Miről is van szó, miről is tárgyalt a bizottság? Valójában nem másról, mint egy új adónemnek a bevezetéséről, ami - itt ma már többször elhangzott - olyan helyzetet teremthetne, amely helyzetet csak elutasítani lehet. Ebben a helyzetben ezzel ellentétesen mégis olyan állapot rajzolódik ki, amikor is sokak számára kedvező feltételek mutatkoznak. Miért van ez? Valójában azért, mert amikor képviselőtársaim aggódó szavait hallgattam a bizottsági ülésen és most is, akkor azt kell mondjam, hogy ez az adónem, amely bevezetésre kerül, nem kötelező, ez egy lehetőség. A lehe tőségét adja meg annak, hogy a mikrovállalkozások, a kisvállalkozások egy adott köre ezt igénybe vegye, számításba vehesse. Van, aki kevésbé fogja tudni igénybe venni, van, aki mérlegelni fog, és van, aki számításba fogja venni. Nyilván a közterhek csökken ésével párosul az, ha a bruttó árbevétel 15 százaléka az adóteher, főleg azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél nem magas a tárgyi vagy éppen a másfajta eszköz beszerzésének a szükségszerűsége, de nem zárja ki azt, hogy egyébként más típusú tevékenységekné l is olyan helyzet álljon elő, amely gondolkodás tárgyává teszi az eva választásának a mikéntjét. A próbaszámítások alapján nagyjából az rajzolódik ki, hogy százezres nagyságrendű azoknak a köre - adott esetben több százezres nagyságrendű is lehet , akik ezt a fajta adónemet alkalmazhatják és igénybe fogják venni. Mint ahogy elhangzott, minden esztendőben újragondolható a történet, hiszen az idén december 120. között, és egyébként is december 20áig van bejelentkezési lehetőség. Tehát ha valaki úgy ítéli meg, hogy az adott esztendőben megpróbálja, majd úgy ítéli meg a következő időszakban, hogy ez a számára nem kedvező, akkor vissza tud térni az eredeti adózási formához. (14.40) Hozzá kell tenni azt is, hogy az egyszerűsített vállalkozási adó igénybevételé vel gyakorlatilag többfajta adó megfizetését tudja ellentételezni vagy kivédeni a vállalkozás. Valójában a személyi jövedelemadó, az áfa, az osztalékadó után fizetett szja, a cégautóadó, a társaság adó megfizetése együtt, egy összegben, a bruttó árbevétel 15 százalékához illesztett mértékben megfizethető. Gyakorlatilag azt lehet mondani, hogy egyszerűsödik a rendszer. Én nem félek attól, és ez a bizottság ülésén is elhangzott, hogy ez egyfajta bizonylati fegyelmezetlenséggel párosulna, hiszen a bevételi nyi lvántartás kötelezettsége fennáll. Az adminisztráció csökken, az egyéni vállalkozók, mint említettem, bevételi nyilvántartást folytatnak, a közkereseti társaságok, betéti társaságok választhatják ezt is, vagy éppen a kettős könyvvitel szabályai szerinti el járásokat, és az egyéb kft.k, szövetkezetek, erdőtársulások, egyéb másfajta, a törvény hatálya alá tartozó irodák pedig az alaptörvény hatályából fakadóan a kettős könyvvitel szabályai szerint járnak el a későbbiekben is. Hozzá kell tenni azt is, hogy nag yon jól összeköti az egyszerűsített vállalkozási adó a központi és a helyi adóztatás kérdéskörét, hiszen az iparűzési adó megfizetési mértéke gyakorlatilag az eva adóalapja alapján, annak 50 százalékában fogható kézen. Magyarul, összekapcsolódik a rendszer , és nincs az a fajta disszonancia, hogy hogyan és miképpen, mi alapján kell iparűzési adót fizetni. Azt, hogy kik tudják ezt alkalmazni, azt, hogy kik számára kedvező, az élet dönti el. Ahhoz, hogy az a mérték, az az értékhatár, ami a bruttó árbevételek 1 5 millió forintos nagyságrendjében rajzolja meg az eva alkalmazhatóságát, mennyire helyénvaló, vagy mennyire nem, azt rögtön hozzá kell tenni, hogy a magyarországi mikrovállalkozások tekintetében helyénvaló, hiszen a többségük, nagyon nagy részük ez alatti árbevételt produkál. (Az elnök csengetéssel jelzi az idő lejártát.)
