Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 3 (25. szám) - Az ülésnap megnyitása - "Merre tart Magyarország?" című politikai vita - KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter:
1048 Köszönöm szépen. Az SZDSZfrak ciót Kovács Kálmán képviseli. Megadom a szót a miniszter úrnak. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszter : Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Hatalmas társadalmi átalakulás zajlik a világban. E változás motorja az információ. Talán sokak számára meglepő adat, hogy már ma is a hazai nemzeti összterméknek mintegy 15 százalékát az informatikai és a hírközlési szektor állítja elő, pedig az új évezred nagy társadalmi átalakulásában, a tudásalapú információs társadalom létrehozásának vers enyfutásában lemaradtunk. A 16 százalékos számítógép- és a 6 százalékos internetellátottsági mutatónkkal Európában a sereghajtók közé tartozunk. A fejlődésben, a modernizációban sorra előztek meg az elmúlt években bennünket volt szocialista országok is. A harmadik évezred első magyar kormánya ezért kiemelt feladatának tekinti Magyarország modernizációját, az információs társadalom kialakulásának előmozdítását, ezért hozta létre a kormány az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot. Az új minisztérium felad ata az információs társadalom átfogó nemzeti stratégiájának kidolgozása és megvalósításának elősegítése. Információs társadalmat mindenkinek - ebben az egyszerű jelmondatban összegezte az Európai Unió saját programját, amelyet az e téren jelentkező uniós l emaradás felszámolására indított 2000ben. Ezt hirdeti majd meg az Informatikai és Hírközlési Minisztérium is az információs társadalom nemzeti stratégiájában, amely egyben a nemzeti fejlesztési terv szerves része is - annak az átfogó tervnek a része, amel yet az uniós csatlakozás kínálta előnyök kihasználására a magyar kormány és az Európai Bizottság közösen dolgoz ki, és amelynek keretében három év alatt közel 1500 milliárd forintnyi támogatás kerülhet Magyarországon felhasználásra. Ezen erőfeszítések révé n érhetjük el, hogy ne csupán egyenjogú, hanem egyenrangú tagjai is legyünk az Európai Uniónak. Teller Ede úgy vélte: aki az ezredvégen nem tudja használni a számítógépet, olyan, mintha analfabéta lenne. És hogy mennyire helytálló ez a gondolat, azt az inf ormatika óriási fejlődése és az általa kínált hatalmas lehetőségek bizonyítják. Az új kormány azt kívánja elérni, hogy Magyarországon minden állampolgár számára elérhető legyen az új korszak lehetősége, áldása. Mert már régen nem a tudomány és egyre kevésb é csupán a gazdaság kérdése az információs társadalom kibontakoztatása Magyarországon. A nemzet, az egész magyar társadalom versenyképessége a tét. Tisztelt Képviselőtársaim! Az alapoknál kell kezdenünk. Magasak a hozzáférés költségei. A törvényi szabályoz ás hiányosságai miatt ugyanis nincs igazi verseny ma Magyarországon sem a távközlés területén, sem az információáramlás és kezelés területén. Éppen ezért megkezdtük a hírközlésről szóló ágazati törvény módosításának előkészítését. A legsürgetőbb gondok me goldásához szükséges törvénymódosításokat még ebben az évben kezdeményezzük, és egy hosszabb előkészítést, illetve átfogó szabályozást igénylő intézkedést fogunk megtenni a jövő év nyarán, amelyben már az Európai Unió távközlési joganyagának átvétele is sz erepelni fog. Az alapoknál kell kezdenünk. Tömegessé kell tennünk az informatikai eszközök, a számítógépek és az internet használatát. Az adókedvezménycsomagban ígéretünknek megfelelően már most, idén beterjesztettünk egy olyan kedvezményrendszert, amely nagymértékben elősegítheti Magyarországon a számítógépek elterjedését. Szomorú adat, de hazánkban a nyolc osztályt nem végzett vagy csak nyolc általánossal rendelkező felnőtt lakosság körében internethasználat gyakorlatilag nincs, semmilyen formában. A sza kmunkásképzőt végzettek körében mintegy 5 százalék az, aki egy hónapban legalább egyszer valamilyen formában, munkahelyen vagy otthon, vagy iskolában, tehát bárhol találkozásban van az internethasználattal. Az érettségizettek körében ez az arány megközelít i a 20 százalékot, a főiskolát végzetteknél 40 százalék körül van, az egyetemet végzetteknél 53 százalék. Óriási a társadalmi szakadék. Tehát az aluliskolázottak, akiknek nincs érettségije, a felnőtt lakosság legfeljebb 5 százaléka használt bármikor is éle tében internetet, míg a képzett diplomástársadalomnak több mint a fele. Ha ezt a helyzetet nem tudjuk felszámolni, akkor
