Országgyűlési napló - 2002. évi őszi ülésszak
2002. október 2 (24. szám) - Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZAKÁCS IMRE (Fidesz):
1020 Azt gondolom, hogy a szabályozás döntő része olyan, amelyet minden parlamenti pártnak támogatnia kell, hiszen mint említettem, nemzetközi szerződések is köteleznek erre. Egy olyan kérdésre hívnám fel a tisztelt képviselőtársaim és a Belügyminisztérium államtitkárának figyelmét, amely a módosításban benne van. A törvény 5. §a a törvényerejű rendeletnek egy olyan részét változtatja meg, ami a születési hely, élveszületés, a korábbiba n pedig a származási hely elnevezést is tartalmazza. Talán sokunkkal előfordult, hogy otthon, amikor a régi iratokat szortíroztuk és nézegettük, akkor kezünkbe került nemcsak a saját, hanem a szüleink vagy esetleg nagyszüleink anyakönyvi kivonata, és azoka t a régi, már töredező, pergamenes papírokat nézve, elcsodálkoztunk, hogy mondjuk az én édesapám, aki 1925ben született, Csanakhegy községben lett anyakönyvezve. Nincs is már ilyen település, mert 1933ban Ménfőcsanakká vonták össze a három települést, de egyfajta kapaszkodót, gyökeret jelentett, hogy a szülőnkről, nagyszülőnkről tudtuk, hogy melyik településen született. 1991ben, amikor a származási hely lehetősége a jelenlegi hatályos jogszabályba bekerült, akkor annak az volt a célja, az volt az üzenet e, hogy az egészségügy fejlődésével az otthonszülések lényegesen lecsökkentek. Nagy kórházakban, babagyárakban szülnek meg a kismamák, és az anyakönyvezéskor hiába származik valaki egy kis faluból, hiába lehet a családfát hosszú felmenőkig a településre vi sszavinni, a múlt század közepétől kezdődően megszűnnek ezek, elvágják ezeket a származási hely megjelöléseket az anyakönyvben, hiszen valaki, mondjuk, hiába lakik Győrzámolyon, ha a felesége Győrben szüli meg a kisgyereket, akkor az anyakönyvbe Győr kerül be mint születési hely. Itt az indoklásban elolvastam, hogy nem sokan éltek az elmúlt 11 évben ezzel a lehetőséggel, tehát itt a jogalkotó Belügyminisztérium javaslata azzal indokolja ennek a származási hely megjelölésnek a megszüntetését, hogy nem sokan éltek vele. Azt gondolom, hogy egy rubrikával több vagy kevesebb az anyakönyvi adminisztrációban nem oszt, nem szoroz, de azoknak az állampolgároknak, akiknek valamiért fontos az, hogy ez a származási hely megjelölésre kerüljön, hogy lehessen tudni a csalá dban, hogy ők tősgyökeres vámospércsiek vagy karakószörcsögiek, vagy hadd ne soroljam fel a kistelepüléseket Magyarországon, ennek a lehetősége megmaradjon. Javaslom majd megfontolásra, és jelzem is, hogy Ivanics Ferenc képviselőtársammal közösen egy módos ító indítványt nyújtunk be, amely a származási hely megjelölés megmaradását javasolja, hiszen mint említettem, egyfajta érzelmi kérdéseknek és a gyökereknek a felelevenítését, meghagyását az anyakönyvekben ez jelzi. Lehet, hogy a javaslatunkat a Belügymini sztérium vagy a kormánytöbbség a parlamentben nem fogja támogatni, mégis azt gondolom és azt kérem képviselőtársaimtól, hogy ezt fontolják meg. Fontos elemnek tartom a törvényjavaslatban, hogy a nemzetiségi állampolgárainknak azt a jogát, lehetőségét megad ja, ami a nemzetiségre vonatkozó keresztnevek anyakönyvezését biztosítja. Azt gondolom, hogy ez egy fontos gesztus, nem csak azért, mert tudjuk azt, hogy Magyarországon nagyon sok környező ország nemzetisége él, és egyébként nagyon sokan a vezetéknevükben hozzák ezeket a nemzetiségi neveket. Gesztus értékűnek is tartom, és biztos, hogy az ő szempontjukból fontos is, hogy ezután a keresztnévre való jogosultság is belekerül a törvénybe; mint ahogy azt is teljesen természetesnek tartom, hogy törvény szabályozz a azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémiának kell az utónevekkel kapcsolatos szakvéleményét, illetőleg véleményét kikérni. Ez korábban is így volt, csak nem törvény szabályozta, hanem alacsonyabb szintű jogszabály. Összességében azt gondolom, hogy a törvény javaslat a mai XXI. századnak megfelelő módon szabályozza és harmóniába hozza a nemzetközi joggal a magyar jogot az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló törvényerejű rendelet módosításával. Arra kérem a képviselőtársaimat, h ogy a törvény elfogadását, majd amikor végszavazás történik, támogassák, a jobbító módosító indítványokat pedig kérem, hogy adják be, hiszen nem győzöm hangsúlyozni, hogy egy olyan törvényről van szó, ami ugyan technikai jellegű, de minden állampolgárt az élet nagy pillanataiban nagyon is érint.
