Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - A Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Harrach Péter): - ARATÓ GERGELY (MSZP): - ELNÖK (Harrach Péter): - DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP):
948 Kádár János bűnét 1956. november 4ével kapcsolatban nem menti ez a tény, de ha ő nem hívta volna be az orosz csapatokat, ugye, azért nem tetszik gondolni, hogy akkor nem jöttek volna be? Ugye, nem tetszik azt gondolni, hogy végül nagy nehezen megszánták a sírva könyörgő Kádár Jánost, és azt mondták, hogy egye fene, Jánosom Kádárom, akkor most bemegyünk neked? Ugye, ezt nem tetszik komolyan gondolni, tisztelt képviselő úr? Nem tetszik komolyan gondolni azt, hogy ez volt az oka? Még egyszer mondom: Kádár János bűnét, felelősségét nem menti ez a tény, de mégsem mo ndható az - mert ez történelemhamisítás, képviselő úr! , hogy ő lett volna az oka. Ami meg a hamis történelmet tanító tanárokat illeti, én nem tudom, hogy Szabados Tamás mit tanított 1956ról. De nekem volt egy történelemtanárom, szeretném jelenteni, aki 1990 után az önök hűséges szavazója és az önök hűséges elvbarátja volt, és meg kell mondanom, ő sem igazán tanította forradalomnak, szabadságharcnak 1956ot és nemzeti hősnek Nagy Imrét. Valahogy ez akkor nem volt benne a levegőben, tisztelt képviselő úr - ebből még mindig nem következik semmi az 1990 utáni politikai szerepvállalásra nézve. ELNÖK (Harrach Péter) : Arató Gergely következik, az MSZP padsoraiból. ARATÓ GERGELY (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Há z! Meg kell mondanom, hogy új képviselőként meglehetősen csodálkozva ültem e vita első időszakában, első néhány percében, és nem nagyon értettem, hogy mi az önök problémája, nem nagyon értettem azt, hogy mi az önök baja. Ha önök tisztelik Nagy Imre emlékét , akkor aligha lehet más közös célunk, mint hogy ezt az emléket egy méltó kitüntetéssel örökítsük meg. Azonban ahogy tovább hallgatom ezt a vitát, egyre inkább megérteni vélem önöket. Úgy látom, hogy önök tartanak Nagy Imre emlékétől, tartanak azoktól a go ndolatoktól, amelyeket Nagy Imre képviselt. Önök tartanak a nemzeti egységtől, tartanak attól a fajta nemzeti történelemtől, amit egyébként Nagy Imre életútja is példáz. Önök tartanak attól, hogy van a magyar történelemnek egy baloldali hagyománya is. Önök valamilyen ok miatt tartanak attól, hogy ez a nemzet a történelmét megismerve és felismerve, a történelméből azokat, akik erre méltóak, valóban maga elé állítva képes legyen arra, hogy ne valamifajta klisében gondolkozzon erről a történelemről, ne valamil yen klisében gondolkozzon az ország sorsáról, hanem valahogy úgy képzelje el ezt az országot, ahol helye van mindenkinek, aki tenni akar, helye van mindenkinek, aki ennek az országnak a sorsát akarja jobbra fordítani. Azt hiszem, hogy mi ezen az oldalon, t alán a történelem miatt, talán a nagyon változatos előéletünk miatt, többet tanultunk Nagy Imre példájából, mint önök, de én azt hiszem, hogy amikor ez a kitüntetés meg fog születni, akkor egy év múlva, négy év múlva, tíz év múlva, majd ha az önök soraiból jövő miniszterelnök is fogja osztani ezt a kitüntetést, mert a demokráciának az a sora (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) , hogy változnak a miniszterelnökök, akkor talán önök is megbarátkoznak majd ezzel a kitüntetéss el, és főleg megbarátkoznak majd ezzel a szellemiséggel. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.) ELNÖK (Harrach Péter) : A másik oldalról nem látok jelentkezőket. Jól látom, Szabó Zoltán képviselő úr ismét kétpercesre jelentkezett? (Dr. Szabó Zoltán: Igen .) Megadom a szót. DR. SZABÓ ZOLTÁN (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Arató Gergely képviselőtársam felszólalása jó alkalom arra, hogy a saját frakciónkon belül is egy kisebbfajta vitát lefolytassunk. Azt hiszem, Arató képviselő úr téved - nem ez a baja a jelenlegi ellenzéknek a Nagy Imredíj alapításával.
