Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - TÓTH ISTVÁN (Fidesz): - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. PAP JÁNOS (Fidesz):
912 A mi dolgunk most az, hogy túllépjünk ezen, vegyük leltárba, hogy mik a lehetséges dolgok, és azoknak adjunk ösztönzést. Elnézést kérek, ha egyesek számára ez nyilvánvaló, de attól tartok, sokak számára nem, mert nem hangzott el eddig. Köszönöm, tisztelt Ház. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Kétperces hozzászólásra következik Tóth István úr, a Fidesz képviselője. TÓTH ISTVÁN (Fidesz) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Egykét ap rósággal szeretném kiegészíteni az előttem szólókat. Ugyanis ez az éghajlatkutatás nagyon nehezen modellezhető, nagyon sokan vitatkoznak róla, de egyet azért alapként, kiindulásként rögzítsünk, hogy a fosszilis energiahordozók elégetése az egyik fő ok, és összességében 175 millió év alatt fölgyülemlett fosszilis tüzelőanyagot mi száz év alatt égettünk el. Tehát a légkört egy olyan sokkhatás érte az utóbbi száz évben, hogy ez óhatatlanul olyan deformálást végzett, amely gyakorlatilag az utóbbi ötven év alatt fokozatosan emelkedő átlaghőmérsékletet eredményezett, és nem biztos, hogy a légköri kibocsátásunk néhány százaléka érdemileg befolyásolja ezt. Ezt kutatók vitatják, úgy hiszem, mi politikusok nem itt kell, hogy ezt megoldjuk. A nemzetközi szervezeteknek az egyezményeit mindenképpen el kell fogadnunk, viszont emellett még szeretném megjegyezni, hogy sokkal fontosabb a kutatók támogatása, anyagi segítése a kutatásfejlesztés területén, hogy érdemben tudjanak válaszokat adni ezekre a kérdésekre is, többek kö zött arra, hogy vajon az a biomassza, ami a tengerekben van, meddig tudja még ezt a széndioxidkibocsátást ellensúlyozni, mert végeredményben az ellensúlyozza, nemcsak az esőerdők, hanem a tengeri algák is. Ezeknek a kutatásait kellene összhangba helyezni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) , akár még Magyarországon is. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Pap János úr, a Fidesz képviselője. DR. PAP JÁNOS (Fidesz) : Elnök Ú r! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Megtanultam egy dolgot késői órán és másra várva: környezetvédelmi témáról beszélni nem egy szimpatikus dolog, és az ember a környezetvédelmet hosszú időre még hátrébb tolja, mint ahogy az több kormányzati ciklus ban is előfordult. Mégis, elhangzott néhány olyan dolog, amire, azt gondolom, reagálni kell. Én nagyon örülök annak, hogy a kiotói jegyzőkönyvhöz csatlakozunk, és nagyon örülök annak, hogy a kormánypárti képviselők ilyen örömmel és lelkesedéssel állnak ehh ez. Ismét hallunk egy lelkesedést, amikor elméleti dolgokról van szó. És vajon mi kerül majd ebből be a konkrét programokba? Úgy vagyunk egy kicsit ezzel, mint a választási programmal, amely teli volt környezetvédelmi ígéretekkel, úgy az SZDSZnél, mint az MSZPnél, majd a kormányprogramból ez mind kimaradt. Szeretném emlékeztetni önöket, hogy a kérdéseim erre irányulnak, hogy vajon miért maradtak ki ezek a kormányprogramból. Ez a lelkesedés jó volna, ha végigmenne a konkrét törvényeknél is. Én nagyon kíván csian várom azt, hogy vajon hogy állnak majd önök a környezetterhelési díjhoz, a termékdíj kérdéséhez, a csomagolóanyagokhoz, az energiapolitikához és a közlekedéspolitikához. Tisztelt Képviselőtársaim! A kiotói jegyzőkönyvről és csatlakozásról, elméleti k örnyezetvédelemről akkor lehet igazából beszélni, ha a konkrét törvényeknél, a konkrét tetteknél megmutatjuk, hogy ezeket igazából komolyan is gondoljuk.
