Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - GAZDA LÁSZLÓ (MSZP):
909 Köszönöm szépen, elnök úr. Ha már a számlálási időszakot kihasználjuk: jómagam elég sokat fog lalkoztam mint NATO parlamenti küldött ezzel a kérdéssel, és nagyon szívesen hallanám a hatalmon lévő baloldal többségi képviseletét, hogy hogyan vélekedik az USA jelenlegi magatartásáról ezzel a szerződéssel kapcsolatban. Vajon az imént elhangzott szakmai előadást figyelve és értékelve hogyan képzeli az energiaforrások arányszámát a közeljövőben Magyarországon? Milyen energiaforrásokat lát irányadónak Magyarország tekintetében, ismerve az atomenergiát, ismerve a vízi erőművek lehetséges módját? Itt még a f osszilis energiákról, energiatermelőkről és a káros hatásokról hallhattunk szintén egy szakmai értekezést. Ha ennek ilyen káros hatásai vannak, akkor tényleg az az egyetlen kérdés marad, hogy önök a közeljövőben milyen, stratégiai célként megfogalmazható e nergiatermelési szempontokat szeretnének figyelembe venni és erre ösztönözni a kormányt, hogy ez irányú intézkedéseit tegye meg. ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Gazda László úr, az MSZP képviselője. GAZDA LÁSZLÓ (MSZP) : Elnök Úr! Tiszte lt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a gázok légköri mennyiségének korlátozása napjaink legégetőbb feladata. Abban a ritka helyzetben vagyunk ma itt, ebben a teremben - üljünk a parlamenti patkó bármelyik ré szén, bármelyik sorában , hogy ebben a kérdésben egyetérthetünk, és egyet is kell értenünk. Az emberiség jövőjéről van szó, benne gyermekeink, unokáink, utódaink sorsáról. A globális klímaváltozásra utaló és szaporodó jelek figyelmeztetőek. 2000ben a föl dfelszín hőmérséklete 0,6 Celsiusfokkal volt melegebb, mint 1900ban. 1976 óta a hőmérséklet háromszor gyorsabban nő, mint korábban. Az 1995., 1997. és 1998. években rekord mértékű hőemelkedést regisztrálhattak a tudósok az 1860as évhez képest. Természet esen a fennálló tudományos bizonytalanságok miatt óvatosságra van szükség, amikor az érintettek a korlátozásokat célzó intézkedéseket megfogalmazzák és megteszik, de az ENSZ 1992es éghajlatváltozási keretegyezménye óta eltelt időszakban az az érzés, hogy a globális környezetváltozás kockázata nő, és ez ellen tennünk kell, velünk él. Mindenki, aki felelősen gondolkozik, tudja, hogy a bonyolult érdekviszonyok miatt csak a Földet átfogó nemzetközi együttműködés, ennek betartása és betartatása hozhat eredmény t. Ezért üdvözlöm, és örülök annak, hogy hazánk csatlakozik az 1997es kiotói jegyzőkönyvhez. Ugyanakkor el kell fogadni a környezetvédő szervezetek elvi álláspontját, hogy a kiotói jegyzőkönyv mindössze az első lépés, hogy megvédjük az emberiséget a veszé lyes, ember okozta éghajlatváltozástól. Velük értek egyet, amikor megfogalmazzák: a következő években mindent meg kell tenni azért, hogy ezt a folyamatot politikai érvelések ne szakíthassák meg, vélt rövid távú nemzeti és ágazati lobbiérdekek ne tompíthass ák a vállalások keménységét. Ne legyenek illúzióink, a jegyzőkönyv által előírt teljes kibocsátáscsökkentés alig észrevehetően fogja lassítani a gázok légköri mennyiségének növekedését. A kutatók becslése alapján ehhez nem 5,2 százalék, hanem 5060 százalé kos csökkentésre lenne szükség. A csatlakozásunk után még inkább indokolt áttekinteni az egyezményből adódó nemzetközi és hazai feladatainkat, a nemzetközi fórumokon tudósainknak, kutatóinknak és politikusainknak is hatékonyan közre kell működniük abban, h ogy kialakuljon az a mechanizmus, amely az elővigyázatosság elvének betartására egy veszélyes éghajlatváltozás megelőzése érdekében megköveteli és segíti a vállalások erősségét, és lehetővé teszi a kötelezettségvállalások szigorú ellenőrzését. (17.40) Mi k egyelmi állapotban vagyunk. Az 198587es évek viszonyítási alapja azt jelentheti, hogy vállalásainkat akkor is teljesíthetjük, ha - képletesen szólva - nem csinálunk semmit. Ezt a kegyelmi
