Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 9 (15. szám) - Az ENSZ éghajlat-változási keretegyezmény részes felek konferenciájának 1997. évi harmadik ülésszakán elfogadott kiotói jegyzőkönyvhöz történő csatlakozásról szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Wekler Ferenc): - DR. KIS ZOLTÁN (SZDSZ):
904 minimális, hiszen ahhoz, hogy látható legyen ennek a c sökkentésnek az eredménye, 5060 százalékos kibocsátáscsökkentést kellene elérnünk. Mindannyian tudjuk, hogy ez ma lehetetlenség. Ezért köszönettel tartozom a miniszter asszonynak, hiszen öt év után került ide a Ház elé a kiotói jegyzőkönyv teljes szövege azzal, hogy Magyarország csatlakozzon ehhez a jegyzőkönyvhöz. Vissza kell azonban tekintenünk 1992re, amikor a riói egyezmény megszületett. Akkor volt először ugyanis, hogy felismerte a világ azt, hogy az éghajlatváltozás pontosan az üvegházhatású gázokna k köszönhető. A mai meleg napra csak utalnék önöknek, hiszen a hőmérséklet évről évre nő a kimutatások szerint is. Meghatározó ebben a széndioxidkibocsátás, ezen belül is a fosszilis energiák felhasználása. Azt gondolom, azzal, hogy az ország csatlakozik ehhez jegyzőkönyvhöz, mi magunk is csatlakozunk ahhoz, hogy javítani kívánunk a környezet jövőjén, ezzel együtt a következő generáció életkörülményein is. Ez természetesen nem csak és kizárólag környezetvédelmi kérdés, hanem ez valamennyi ágazat feladata is. Három dolgot hadd emeljek ki a csatlakozás jelentőségéből! Az egyik, hogy valamennyien elismerjük az arányos felelősségünket, kifejezzük az érdekünket a nemzetközi együttműködésben, valamint, mint ahogy említette képviselőtársam, az Európai Unió valame nnyi tagállama úgyszintén csatlakozott ehhez, ezért ez nekünk is érdekünk. Köszönöm, elnök úr, a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Wekler Ferenc) : Hozzászólásra következik Kis Zoltán, az SZDSZ képviselője, államtitkár úr. DR. KIS ZOL TÁN (SZDSZ) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ez az egyezmény valóban nem az a szokványos előterjesztés, amit itt megszoktunk nemzetközi megállapodások kapcsán, amikor is gyakorlatilag vita nélkül fogadjuk el. Hála istennek, itt sincs vita , már ami a tartalmát illeti az egyezménynek, illetve azt a szándékot, ami a jegyzőkönyv aláírását illeti. Nyilvánvalóan szerencsésebb lett volna 1997 után azt a folyamatot úgy végigvinni, ami már, mondjuk, 2000re a Magyar Köztársaságot az egyezmény aláír ójaként érhette volna. Ehhez képest, azt gondolom, nem vagyunk még behozhatatlan késedelemben. Nyilvánvalóan az őszi johannesburgi találkozó előtt okvetlenül szükséges, hogy ezt a jegyzőkönyvet gyakorlatilag a Magyar Köztársaság képviseletében aláírjuk, va lamint az, hogy később ezt törvénnyel ki is hirdessük, mert most - hogy tévedés ne essen, és félreértés ne legyen itt a Házban - arról döntünk, hogy a jegyzőkönyv aláírójaként a Magyar Köztársaság megjelenik. Ahhoz, hogy ez majd a magyar jogrendbe beintegr álódjon, egy külön törvény kell, ami ezt majd kihirdeti. (Folyamatos zaj.) Surján László úr egy nagyon fontos dologra hívta föl a figyelmet a külügyi bizottság előadójaként; arra, ami az emisszió exportját, illetve importját jelentheti a fejlettebb országo k részéről azon országok irányába, amelyeknek bizony ezen egyezmény alapján is még többletkvótája van, akár Portugáliára is gondolunk, illetve Magyarországra, amely ugyan 6 százalékos csökkentést vállalt be, de azzal, hogy a gazdaság teljesítőképessége csö kkent, ezáltal ennek meg tudunk felelni, de nem változott meg szerkezetében, egy csökkenés van. Ennek az egyezménynek az aláírása azt is jelenti, hogy olyan belső jogi normákat kell hosszú távon alkalmazni, amely a kibocsátási érték alatt tartja ezt a rend szert úgy, hogy a gazdasági termelés, a gazdasági intenzitás ezzel szemben növekszik. Ezt nemcsak az országnak kell megfizetni. Nem fizethetjük meg, ezt bizony olyan befektetői köröknek kell megfizetniük, akik ebbe az országba olyan technológiát kell hogy hozzanak, mint amit a saját hazájukban is alkalmaznak, lévén, mondjuk, fejlettebb régióból érkezők. (Zaj.) Ez jelenti azt a háttérvédelmet, ami... Érdekes a csevely, tényleg, valóban nagyon fontos. Aztán időnként képviselőtársaim megjelennek a minisztérium ban, hogy ilyenolyan beruházásokhoz adjon engedélyt a tárca, jóllehet azok a beruházások, mondjuk, a környezetvédelmi előírások szerint nem minden szempontból tekinthetőek a normatív rendszernek megfelelőnek. Ezért előrebocsátom, hogy én, illetve a minisz térium vezetése nem fog semmiféle
