Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. június 18 (9. szám) - Az ítélőtáblák és a fellebbviteli ügyészi szervek székhelyének és illetékességi területének megállapításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. AVARKESZI DEZSŐ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
82 Bíróság ítélkezéssel kapcsolatos munkaterhe az ítélőtáblák felállításával csökken , és újra megnyílik a hiányolt elvi irányító tevékenység kifejtésének lehetősége. Természetesen a bírósági szintek változása szükségessé tette az ügyészi szervezet egyidejű változtatását is. Ezt a reformot ellenzéki oldalról ma divatos lett kicsinyíteni, r eformnak nevezett módosító csomagként emlegetni. Valójában azonban tartalmazta az alkotmány módosítását, új büntetőeljárási törvényt, a polgári perrendtartás módosítását, a bírósági szervezeti törvényt, a bírák, valamint a bírósági dolgozók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényeket, az ügyészségi törvény módosítását, az ügyészi szolgálati viszonyról szóló törvény módosítását, új ügyvédi törvényt, végül, de nem utolsósorban az ítélőtáblák felállításáról szóló törvényt. Ez utóbbi szerint 1999. január 1jétől a fővárosban, Szegeden és Pécsett kezdte volna meg az ítélőtábla a működését, míg legkésőbb 2003. január 1. napjáig felállításra került volna a győri és a debreceni ítélőtábla is. Úgy véltük, a '98as kormányváltás nem fogja érinteni ezt a kérdést . Vélekedésünket erősítették azok a gondolatok, melyeket Dávid Ibolya - akkor még miniszterjelölt asszony - mondott el az alkotmány- és igazságügyi bizottság előtt bizottsági meghallgatása során. Idézem: "Néhány mondatot szeretnék szólni az igazságügyi ref ormról, amely folyik, és még nem fejeződött be. Az igazságügyi reform területén a megkezdett változtatásokat tovább kell folytatni. Meggyőződésem, hogy a polgári törvénykönyv elfogadása után egy átfogó reform keretében a polgári perrendtartásra is sort kel l keríteni. A jelenlegi igazságügyi reform által érintett területeken viszont, azt hiszem, az elkövetkező néhány hónapban egy alapos vizsgálatnak kell kitenni az eddigi polgári perrendtartást vagy akár a büntetőeljárással kapcsolatban elfogadott szabályoka t, hiszen itt a hatálybalépések miatt elég komoly probléma jelentkezhet 1999 és 2000 között, hiszen különböző időpontokban lépnek hatályba a polgári perrendtartás és a büntetőeljárás szabályai. Meggyőződésem, hogy e felülvizsgálat kapcsán azt is figyelembe kell vennünk, hogy a jogalkalmazók, akik most készülnek ezeknek az új eljárási szabályoknak az alkalmazására, milyen véleményeket fogalmaznak meg az elkövetkező hónapokban." Tehát semmi másról nem volt szó, mint hogy át kell tekinteni az eljárási törvénye k új szabályai bevezetésének az időpontját, egymáshoz való viszonyát. A kérdésre Dávid Ibolya miniszterjelölt asszony még hozzátette a következőket: "Van egy félelmem: ha elkezdünk a már elfogadott jogszabályok között nagy léptékben újból reformokat beveze tni, akkor ezt a jogbiztonságot még tovább fogjuk veszélyeztetni. Ebből adódóan a személyes véleményem az, hogy nagyon óvatosan és nagyon körültekintően kell az igazságügyi reformot továbbvinni. Vonatkozik ez a szervezetekre, és hangsúlyozom még egyszer, v onatkozik arra az eljárásra is - és itt a jogbiztonság az, amely a legfontosabb szempont , amikor a különféle hatálybalépések miatt előállhatnak problémák. Csak ahol a legfontosabb és a legszükségesebb átalakítást kell megtenni, ott fog megindulni a követ kező hónapokban a reform; hangsúlyozom még egyszer, tiszteletben tartva az eddig kialakult jogrendet, és csak ott, ahol ez a jogbiztonságot komolyan fogja veszélyeztetni." Szó sem volt tehát arról, hogy a táblabíróságok és a fellebbviteli főügyészségek lét rehozásával kapcsolatban bármi probléma lenne. Sőt, egy 1998 augusztusában aláírt jegyzőkönyv szerint a '99es költségvetés tartalmazta volna az ítélőtáblákra kért támogatást. Szeptemberben az akkori kormány törvényjavaslatot terjesztett be a büntetőeljárá si törvény módosítására, és e javaslat is számolt még az ítélőtáblákkal. Sőt, kormánypárti oldalról olyan képviselői indítvány is érkezett, mely szerint a debreceni ítélőtábla is felállt volna '99. január 1jén. Igaz, hogy ez a javaslat az akkori önkormány zati választás előtt született. Ezek után hideg zuhanyként ért mindenkit a hír: november 5én a kormány leállította a folyamatot. Először elhalasztották a döntést, majd az 1999. évi CX. törvény alkotmányellenes döntéssel egy ítélőtáblát hozott volna létre 2003tól. Tisztelt Képviselőtársaim! E döntések miatt, e döntések után ezen a téren is elvesztegettünk négy évet.
