Országgyűlési napló - 2002. évi nyári rendkívüli ülésszak
2002. július 3 (14. szám) - A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Mandur László): - GRÁF JÓZSEF (MSZP): - ELNÖK (Mandur László): - HERBÁLY IMRE (MSZP):
754 környezetkímélő trágyaelhelyezést és az egyéb feltételeket is meg kell teremteni, és ha egy társas vállalkozás tulajdonában van, most nyilván lehet külföldi bérle mény is, egy magyar társas vállalkozás tulajdonában van egy szarvasmarhatelep, a részvényesek vagy tulajdonosok tulajdonában van földterület, akkor ugyan már miért ne tegyük lehetővé, hogy a szarvasmarhatelep környezetében legyen egy birtokösszevonással me gteremtve a korszerű állattartás, állattenyésztés feltétele takarmányoldalról. A másik: nagyon sok állattartó telep fejlesztésre, beruházásra szorul. Kérdezem én: hogyan merjen vállalkozni több száz milliós fejlesztésre, beruházásra, hogy minőségi terméket állítson elő az állattartó telepével valaki, ha a földterület háttere nincs megoldva? Egyébként a '30as években is már kialakult egyfajta állattartó struktúra, ahol pont az volt a lényeg, hogy a földterület és az állattartó telep lehetőleg közel legyen e gymáshoz. Ez ökonómiai szempontból is nagyon fontos, hangsúlyozni szeretném. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Gráf József úrnak, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének megadom a szót. GRÁF J ÓZSEF (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nagyjából a Pásztohy András által elmondottakra szeretnék ráerősíteni. Tehát az európai uniós csatlakozás után a rendező elv, hogy egyegy állattartó telep milyen létszámot tarthat, gyakorlatilag ez a számosál latra vetített létszám attól függ, hogy mekkora földterülettel rendelkezik tulajdonban vagy pedig tartós bérletben, aminek a bérleti ideje legalább húsz év, és nem véletlen, hogy a törvénymódosítás egy másik területén néha húsz évvel dolgozunk. Tehát azoka t az állattartó telepeket, amelyek nem rendelkeznek saját tulajdonú vagy tartós bérletű földdel, az európai uniós csatlakozás után, kvázi ha logikusan végigvisszük, és természetesen ránk is vonatkozni fognak a szabályok, akkor be kellene zárni úgy, hogy gy akorlatilag ők adják közel felét, néhány esetben több mint felét a magyar állattenyésztési termékeknek. Tehát gyakorlatilag járhatatlan az az út, hogy nem foglalkozunk a társas vállalkozások szarvasmarha, sertés- vagy baromfitelepeivel kiemelten ahhoz, ho gy tartós földbérletet biztosítsunk a számukra. Most egy kicsit kétarcúság ezek a külföldi tulajdonú állattartó telepek, mi se nagyon örülünk, magyar vállalkozók, annak, hogy külföldi tulajdonban vannak telepek, de azt nem lehet megtenni velük, hogy ha egy szer ahhoz hozzájárultunk, hogy megvásárolhassák, nagyon komoly technológiát hozzanak be ezekre a telepekre, akkor valamilyen módon azt mondjuk, hogy a tartós földbérletből kizárjuk őket. Ezt, gondolom, egyetlenegy felelősen és nemzetközi elkötelezettségek et magáénak ismerő kormány sem teheti meg, mint ahogy az iparban is hasonló volt a helyzet. És ezért mondtuk azt, hogy a társas vállalkozások ne juthassanak tulajdonhoz, de a tartós bérletet, ha ezeket a telepeket üzemeltetni akarjuk, akkor mindenképp fenn kell tartanunk, és lehetőséget kell adni a tartós földbérletre. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Mandur László) : Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra Herbály Imrének, a Magyar Szocialista Párt képviselőjének megadom a szót. HER BÁLY IMRE (MSZP) : Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nógrádi képviselő úrnak szeretném a hozzászólásához hozzáfűzni, hogy ha káosz van ebben az országban ebben a tekintetben, akkor ezt a káoszt a Fidesz egyik régi partnerének köszönhetjük, egy olyan párt nak, amelynek ma már nincs ebben a Házban frakciója. Egyébként pedig azt szeretném mondani, hogy a törvénytervezet egy másik fejezetében, másik paragrafusában vannak arra garanciák, hogy külföldiek kezébe ne kerülhessen föld, akkor sem, ha
